A horvát bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.

A zágrábi közlemény szerint az USKOK kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezután kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget.

Hernádit Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért - nem jogerősen - 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével.

A magyar Legfőbb Ügyészség az üggyel kapcsolatban szeptember közepén jelezte, hogy megválaszolta a horvát ügyészség újabb jogsegélykérelmét. A válasz tartalmát nem hozták nyilvánosságra.

A Legfőbb Ügyészség korábban az ügyben azt közölte, hogy 2011 júliusában arról tájékoztatta a horvát ügyészséget: a jogsegélykérelemben foglaltakat nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné. Egyúttal feljelentésként értékelték a jogsegélykérelmet, és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás során 2012 januárjában megállapították, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény.

A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.