A felmérésben azt írták, hogy az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika: az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai – a béketárgyalások előmozdítása helyett – a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez.

Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. Ezen felül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett "tört lándzsát" - sorolták.

Úgy folytatták, hogy a közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében.

A felmérés kitért arra, hogy

az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó.

Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. Másképpen fogalmazva kevesebb mint fele annyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén – írták.

Országok szerinti bontásban megállapítható, hogy a hazájuk saját országhatárokon belüli fegyveres védelmére hajlandóak aránya minden uniós tagállamban meghaladja azoknak a hányadát, akik ettől elzárkóznak.

Az országhatárokon belüli fegyveres védelem tekintetében magas lakossági hajlandósággal találkozhatunk egyebek mellett Litvániában (74 százalék), Észtországban és Magyarországon (70-70 százalék) – tették hozzá.

A kutatás szerint a saját országa határain kívüli fegyveres harcot pártolók aránya egyetlen uniós tagállamban sem éri el az 50 százalékot, és egyedül Litvániában (46 százalék) haladja meg a lépést ellenzők táborát (28 százalék).

A sorkatonai szolgálat esetleges visszaállítása miatt az európai közbeszéd fókuszába kerülő Németországban mindössze a megkérdezettek 23 százaléka ragadna fegyvert az országhatárokon túl, ezzel szemben 10-ből 6 német (60 százalék) elzárkózna ettől.

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a saját országuk határain kívüli katonáskodást leginkább a magyarok (75 százalék), illetve az osztrák és belga válaszadók (66-66 százalék) ellenzik.

A kutatás kitért az európai katonai erők ukrajnai bevetésének kérdésére is: az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elutasítja, hogy az országa katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor 25 százalékuk nem kifogásolná ezt.

Ezen felül a háborús beavatkozással egyetértők hányada az Európai Unió egyetlen tagállamában sem haladja meg az intervenciót ellenzők táborát; a legnagyobb arányban a magyarok (91 százalék) és a bolgárok (86 százalék) zárkóznak el attól, hogy Kijevet katonák küldésével támogassák – áll a kutatásban.