Prőhle Gergely közölte: a bizottsági szavazáson a képviselők nagyon szoros, 21:20 arányban javasolták a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását. Az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán szerepelt a monitoring bizottság napirendjén a javaslat, azonban csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így csak a bizottsági tagok negyede támogatta a javaslatot - hangsúlyozta.

Kiemelte továbbá, hogy a bizottság csak csütörtökön szavaz a javaslat egyes részfejezeteiről, vagyis - az eddigi gyakorlattól eltérően - ezek a voksolások már a végszavazást követően lesznek, ráadásul ezeken egyik jelentéstevő sem lesz jelen. Emellett kitért arra is, hogy korábban az egyik jelentéstevő lemondott, mert úgy vélte, súlyosan elfogult és egyoldalú a jelentés - közölte.

Prőhle Gergely elmondta: az ET monitoring bizottsága csak arról szavaz, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése napirendre vegye-e a kérdést, végleges döntés csak ott várható.

A parlamenti közgyűlésen, illetve a monitoring bizottság ülésén részt vevő Szabó Vilmos (MSZP) az MTI-nek Strasbourgból telefonon úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem Magyarország ellen irányul, hanem a kormány politikáját, intézkedéseit mérlegelték. Példátlan és megalázó a döntés, hiszen még egyetlen más európai uniós tagállammal szemben sem tettek hasonló lépést - jelentette ki. Hangsúlyozta, remélhetőleg ezt követően a kormány "felébred", és gyorsan változtat az eddigi politikáján, mert ez szolgálná Magyarország érdekeit.

A szocialista képviselő megjegyezte: egy ilyen eljárásban az érintett ország képviselői nem voksolhatnak, csak a véleményüket fejthetik ki.

A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez az elképzelés.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság - az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület - titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.