A külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén kiemelte: bár "a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést", mégis "előjön az a gondolat", hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni - vélekedett.

Hangsúlyozta, Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyén asszimilációja helyett a közösségük integrációja a céljuk.

Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. A lehetőség megteremtésével viszont jelentősen megnőtt a magyar állampolgárok száma, ezzel együtt a konzuli feladatok is a jelentősen nőttek.

Kifejtette, a külképviseleti hálózat bővítésének első szakaszában ezért a nemzetpolitikai szempontok jelennek meg: remélhetőleg a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását.

Martonyi János úgy fogalmazott, "a nemzetnek van külpolitikája", és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása . "Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany", Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. Azt mondta: a magyar külpolitika célja a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése, és ez nem korlátozódik a szomszédos országokra, a diplomácia egészének kiemelt feladata.

A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg - magyarázta.

Kiemelte, a nézeteltérések fő forrása az, hogy Magyarország szerint léteznek közösségi jogok, a szomszédos államok többsége azonban úgy látja, hogy a kisebbségi jogok az egyén védelmére korlátozódnak. Amíg ez a nézetkülönbség fennáll, mindig felszínre törnek majd a viták, hiszen sok érzékeny kérdés a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban ezzel függ össze - mutatott rá.

Csóti György (Fidesz) azt vetette fel a miniszternek, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. Hangsúlyozni kell, hogy az autonómia nem jelent elszakadást - tette hozzá.

Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar-magyar kapcsolatépítésben "ignorálja" a szlovákiai Híd-Most és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pártokat, továbbá Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét. A külügyminiszter válaszában kifejtette: "az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek". Hozzátette: a magyar közösségek politikai pártjainak a stratégiai kérdésekben meg kell egyezniük, de ez nem zárja ki a versengést.

Szávay István (Jobbik) felvetésére, miszerint a magyar-szlovák találkozókon nem foglalkoznak az érzékeny kérdésekkel, Martonyi János azt mondta, rendszeresen foglalkoznak ezekkel a témákkal, köztük a nyelvhasználat és az állampolgárság ügyével. Az utóbbival kapcsolatban közölte: folynak a szakértői tárgyalások, de nem könnyű a helyzet, nem lehet gyorsan megoldani, viszont az is egyértelmű, hogy "a mai helyzet tarthatatlan".

Ugyancsak a képviselő kérésére tért ki a miniszter arra is: Magyarország többször hangot adott aggodalmának, hogy veszélybe kerülhetnek a jó magyar-román kapcsolatok. A két ország közötti stratégiai partnerség megőrzése továbbra is fontos cél - jegyezte meg.

Gaal Gergely (KDNP) érdeklődésére a tárcavezető arról is beszélt, hogy a március 16-i ungvári események után Magyarország világossá tette: támogatja Ukrajna európai ambícióit, de ennek feltétele, hogy tiszteletben tartsák a magyar közösség jogait.

Március 16-án Ungvár központjában két alkalommal támadtak magyarországi iskolás diákokra, vélhetően ukrán nacionalisták. A fenyegető módon fellépő támadók letépték a magyar fiatalok ruházatáról a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából viselt kokárdáikat.