Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a bírósági szakaszt megelőző büntetőeljárás során - ha a terhelt nem tudja megfizetni az ügyvédet - "a vád sikerességében érdekelt hatóságok" választanak neki védőt.

Szabó Máté szerint a jelenlegi rendszer lehetőséget teremt arra, hogy a nyomozó hatóság és a védő között egyes esetekben függőségi viszony alakuljon ki, miután a védelmet ellátó ügyvédek egy része a kirendelésekből kénytelen megélni, így megvan a lehetősége, hogy "a védő még szükség esetén sem fog szakmailag konfrontálódni a megélhetését kirendelésekkel segítő hatóságokkal".

Az ombudsman az ügyvédségről szóló átfogó vizsgálatának újabb jelentésében arra is kitért, hogy a védelemhez való alapjog érvényesülését, a kirendelt védő jogintézményének hatékonyságát csökkenti az a jogszabályi környezet, amely összességében méltatlan körülményeket teremt a kirendelt védők számára. Mint felidézte: már 1996-ban az akkori ombudsman is felhívta a figyelmet a védelemhez való alapjog formális érvényesülésére, és a területen azóta sem történt változás.

A kirendelések jelenlegi rendszere helyett a biztos véleménye szerint a szakmai kamara által elfogadott és támogatott módszertan segítségével, az általános és az egyéni minőségbiztosítás garantálása mellett kellene kiválasztani a védő személyét - fogalmazta meg jelentésében a biztos. Egyúttal azt ajánlotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Helsinki Bizottság és az alapvető jogok biztosa javaslatainak figyelembevételével tekintse át a védők kirendelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és kezdeményezze módosításukat - olvasható az ombudsmani közleményben.