Utóbbira a nyilas és a kommunista diktatúrákat hozta fel példaként. A miniszter kifejtette: az államnak a közjót kell szolgálnia, vagyis olyan javakat kell gyarapítania, amelyek az adott nemzet egyes csoportjain felül állnak, és nem jeleníthet meg pártérdeket. Hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a kormány és a kormányzati politika az egész nemzetnek legyen jó.

Hozzáfűzte: ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs különbség bal- és jobboldal között, mert máshogy láthatják a közjó hangsúlyos elemeit.

A jó államnak Navracsics Tibor szerint a leghatékonyabban, a legtakarékosabban és a legudvariasabban kell a polgárok javát szolgálnia. Kiemelte: a hatékonyságot sokszor olcsóságban mérjük, de a hatékony és takarékos állam nem egyszerűen abban mérhető, hogy milyen méretű, hanem hogy mennyi idő alatt és hogyan tudja kiszolgálni a polgárt.

A miniszter szerint a jó állam elképzelhetetlen udvariasság nélkül, s a magyar állam nem becsüli meg a polgárait abból a szempontból, hogy olykor enyhén flegma ügyintézők oktatják ki a polgárt, hogy valójában rossz helyre ment, és még milyen okmányokat szerezzen be. A miniszter szerint a létrehozott kormányablakokkal, ahol már több mint hatvan ügycsoportban járhatnak el a polgárok, azt kívánták megmutatni a környezettel, a kiszolgálással és az egyablakos ügyintézéssel, hogy milyennek is képzelik el a jövő ügyintézését. Hozzátette: reményeik szerint 2013 végére több száz ügycsoportban lehet intézkedni a kormányablakoknál.

Navracsics szerint a jó államnak felhasználóbarátnak is kell lennie. Mint mondta, az eddigi intézményrendszert a polgárnak át kellett látnia, a cél azonban az, hogy legyen egyetlen kezelői felület, a kormányablak, ahova fordulhatnak, miközben nem kell megtanulniuk az állam működését. Elmondta: elképzeléseik szerint 2013 végére 300 ponton, minden városban, mozgó ügyintézéssel pedig a falvakban is elérhetővé válik a kormányablak.

Azzal összefüggésben, hogy a jó állam a kultúra része is, kifejtette: az államtól is függ, milyen a közlekedési morál, az emberek egymáshoz való viszonya. Mint mondta, ahogy az állam ügyintézője viszonyul az ügyét intéző polgárhoz, az minta, és feladatának nevezte, hogy az állam által okozott frusztrációt lehetőség szerint megszüntesse. Szerinte ezt úgy lehet megtenni, hogy az állami alkalmazottakban megerősítik, hogy ők nem egyszerűen ügyintézők, hanem egy kultúra, az állam kultúrájának képviselői.

Előadásában a miniszter felidézte azt is, hogy 2010 tavaszán újszerű minisztériumi szerkezetet alakítottak ki azzal, hogy a szakpolitikai területeket államtitkárok irányítják, s ezek közt a közös pontot a miniszterek fogják össze. Példaként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol ez a közös pont az ember érdeke. Saját tárcájával kapcsolatban kifejtette: a közigazgatás államigazgatási része a belügyi területtől átkerült a minisztériumához, míg az önkormányzati irányítás belügyi irányítás alatt maradt. Mindezzel a cél az államreform végrehajtása, a jó állam kialakítása volt.

A minisztert a diákok az azeri gyilkos átadásáról is kérdezték. Navracsics Tibor elmondta: semmilyen listán nem szerepelt, hogy Azerbajdzsán megbízhatatlan állam lenne, s nem volt joga kételkedni ebben.