Tóth János Csaba elmondta, a hagyomány szerint Szűz Mária 1862. augusztus 22-én megjelent a csatkai Szentkúton egy remetének, akitől azt kérte, építsenek oda kápolnát, és menjenek a hívek oda zarándokolni. Azóta ezt a helyet zarándokok ezrei keresik fel, és ismert cigány búcsújáróhellyé is vált - tette hozzá.

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, azt 1357-ben említik először az írásos források. A virágzó kolostor az 1526-os mohácsi csatavesztést követő években pusztult el.

A mai, Irgalmasság anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült. Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a XIX. század végétől őrzik, mégis lehet tudni egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénulás ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Miséket magyar és német nyelven tartanak, ezen túlmenően pedig Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáróhelyévé vált. A szeptember 8-hoz, Kisboldogasszony napjához a legközelebb eső vasárnap igen sok roma hívő keresi fel, olyankor cigány nyelvű prédikáció is hallgatható. Különösen sok zarándok érkezik Csatkára az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból is.