A szaktárca szerint a változások gyakran kérdéseket vetnek fel és aggodalmat szülnek, bizonytalanságról azonban nem lehet beszélni. Mint felidézték: a törvény decemberi elfogadása óta ismert, hogy mely rendelkezések lépnek hatályba 2012. szeptember 1-jén.

Hozzátették: az intézményeknek volt idejük felkészülni, és ezt meg is tették. Kitértek arra is, az oktatási államtitkárság sok segítséget nyújtott, számos szakmai meghívásnak tett eleget, írásos tájékoztatókat küldött, mindig rendelkezésre állt a témát érintő kérdések megválaszolására. A fokozatos hatálybalépés tehát nem bizonytalanságot okoz, hanem éppen a biztonságos bevezetést szolgálja - írták.

Kitértek arra is: az elmúlt év decembere óta szintén köztudott, hogy a fenntartóváltás 2013. január 1-jén következik be, vagyis az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége idén szeptemberben nem változik. Ezzel az önkormányzatok tisztában vannak.

Júliusban módosult a törvény, és változott az önkormányzatok majdani feladatköre, de ennek szabályai is ismertek és törvényileg rendezettek - ezek szintén nem érintik az idei tanévkezdést. Az iskolák 2013. januári állami fenntartásba vételének részleteiről hamarosan külön jogszabály rendelkezik - tudatták.

Az államtitkárság felidézte: a júliusi módosítás szerint a 3000 fő alatti települések esetében a fenntartás és a működtetés is, vagyis az iskola teljes finanszírozása az állam feladata, és a 3000 főnél nagyobb lélekszámú, de nehéz anyagi helyzetben lévő települések is kérhetik ezt. Az alapítványi intézmények számára is garantálja az állam a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők bérét és annak járulékait, illetve köznevelési szerződéssel további kiegészítő támogatáshoz juthatnak. Ilyen szerződések megkötésére pályázatot írt ki a minisztérium, ennek eredményeként augusztusban számos alapítvánnyal köt köznevelési szerződést.

Közölték: a mindennapos testnevelés a törvény által előírt felmenő rendszerben történő bevezetése megvalósítható. Éppen ez generál majd fejlesztéseket az iskolákban, ezek az Új Széchenyi Terv fejlesztési forrásainak bevonásával hamarosan meg is kezdhetők.

Megjegyezték: jó lenne, ha a korábbi kormányok mindenütt gondoskodtak volna a tornatermekről. A gyerekek mindennapos mozgása azonban a tornatermek hiányában is megoldható - közölte az államtitkárság, kitérve arra: az iskoláskorúak egészségi állapotáról, életmódjáról, állóképességéről szóló mutatók alapján egyértelmű, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése tovább nem halogatható.

Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a bizonytalanság és a jogos aggodalom jegyében kezdődhet szeptemberben az új oktatási tanév. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár az új közoktatási törvény szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezései többségét csak késleltetve vezetik be, ami bizonytalanságot okoz az iskoláknak.

Példaként említette, hogy az önkormányzatok továbbra sem tudják, szeptemberben milyen oktatáshoz kapcsolódó feladataik, illetve költségeik lesznek. Osztolykán Ágnes szerint a kormány korábban az esélyegyenlőség biztosítására hivatkozva döntött az oktatási intézmények államosításáról, de a kabinet ezzel még nem tudta megoldani a szegény települések vagy a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó alapítványok iskoláinak problémáit.

Hangsúlyozta továbbá, hogy mérhetetlenül sértőnek találják a mindennapos iskolai testnevelés intenzív televíziós reklámkampányát. Mint mondta, a kormány úgy népszerűsíti a heti ötszöri iskolai testmozgást, hogy országosan több mint háromszáz intézményben nincs is tornaterem.