A Magyarországnak járó kohéziós pénzek befagyasztásáról hozott döntés feloldását javasolja az uniós pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság elnöke. José Manuel Barroso szerint Magyarország hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen. Ha az uniós pénzügyminiszterek is támogatják a javaslatot, akkor egy külön döntéssel felszabadíthatják a 2013-tól esedékes kötelezettségvállalásokból zárolt mintegy fél milliárd eurónyi összeget. Olli Rehn uniós biztos azt mondta: a kohéziós pénzekről szóló döntést egyelőre nem tudják kiegészíteni a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével, mert ehhez a brüsszeli apparátusnak nemcsak előrejelzésekre, hanem számokra is szüksége lenne.

Pártvélemények az EB döntéséről

A Fidesz szerint óriási siker az Európai Bizottság döntése, az MSZP és a Jobbik szerint azonban túl nagy árat fizet az ország az uniós kohéziós források részleges felfüggesztésének feloldásáért. A Fidesz szerint a kormány bebizonyította, hogy gazdaságpolitikája egyezik az európai érdekekkel. A szocialisták azonban úgy látják, ha a kormány nem hoz hibás döntéseket, akkor nem kellett volna küzdeni a kohéziós pénzek folyósításáért. A Jobbik szerint a kabinet mindent megcsinált, amit az Európai Bizottság elvárt, és hatalmas méretű megszorítások bevezetéséről döntött, amelyek már a Valutalappal és az Unióval tervezett tárgyalások megkezdését is szolgálják. Az LMP szerint az uniós országjelentés megerősítette, hogy elhibázott a kormány gazdaságpolitikája.

Az EKB az államháztartás helyzetéről

Az Európai Központi Bank szerint Magyarországnak stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége, amely fenntartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségébe vetett piaci bizalmat. Az államháztartás helyzetéről az EKB megállapította: Magyarország tavaly csak formailag tartotta be a 3 százalékot nem meghaladó GDP-arányos deficitre vonatkozó kritériumot; az előírást Budapest egyszeri intézkedésekkel teljesítette, nem pedig strukturális és fenntartható korrekció alapján.

Kölcsön a Vízművek visszavásárlásához

A városvezetés eddigi legnagyobb eredményének tartja a Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló megállapodást Budapest főpolgármestere. A részvények visszavásárlásához a fővárosi önkormányzat 12 milliárd 94 millió forintos értékű részvényesi kölcsönt nyújt a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek, amelyet az idén szeptember 7-ig kell visszafizetnie a társaságnak.

Stratégiai döntés készül a paksi bővítésről

Kormánybizottság alakul a miniszterelnök vezetésével a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. A kormány a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú, az energiaellátás biztonságát tekintve pedig alapvetően szükséges beruházásnak tekinti a paksi fejlesztést. A két új blokk a tervek szerint 2020 és 2030 között lépne üzembe.

Magyar segítség Törökországnak

Humanitárius segélyszállítmányt küld Törökországba a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hogy segítsen a szíriai menekülteken. A takarókból, lepedőkből álló 7,5 millió forintos értékű segélyt a honvédelmi tárca készletéből biztosítják, a szállítást katasztrófavédelem szervezte meg. A kamion várhatóan június 6-án érkezik Törökországba.

Pontosabb lesz az előrejelzés

A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően az ország legpontosabb meteorológiai jelző rendszere működik az idei szezontól a Balatonnál. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az új rendszer segítségével a tömegrendezvények, fesztiválok biztonsága jobban garantálható.

Ideiglenesen megnyitják a letenyei átkelőt

Péntektől ismét használható lesz három hónapon át a személyforgalomban a régi letenyei határátkelő. Június 1-jétől augusztus 31-ig személygépkocsival és motorkerékpárral is átkelhetnek az utazók a közúti határátkelőn, amelyet a nyári hónapokon kívül csak a Zala megyei, valamint a horvátországi Muraköz és Varasd megyei lakosok használhatnak. Az autóbuszok és a teherjárművek nyáron is csak az M7-esen működő autópálya-átkelőt vehetik igénybe.

Öten kaptak Corvin-láncot

10 év után ma ismét átadták a Corvin-láncot. Az elismerést a magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője vehette át. A Corvin-láncot Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át Bor Zsolt fizikus, akadémikusnak, Jelenits István piarista szerzetes, tanárnak, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmesternek, Marton Éva operaénekesnek és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikusnak.