A tanulmány szerint a kormány öt "nemzeti ügyet" jelölt meg, ezek közül a legsikeresebb terület 83 százalékkal, a "rend" című fejezet célkitűzéseinek teljesülése, mögötte 75 százalékkal a "demokratikus normák" ígéreteinek megvalósulása áll.

A legtöbb teendő a gazdaság, az egészségügy és a szociális biztonság (62, illetve 60-60 százalékos eredményesség) területén maradt. Egy évvel ezelőtt a demokratikus normák című fejezet vezetett 69 százalékkal, azt követte a "rend" 61 százalékkal, majd a szociális biztonság (42 százalék), az egészségügy (39 százalék), és a gazdaság (36 százalék) következett.

Az elmúlt két évben a kormány következetesen kitartott a fő gazdasági stratégiai célok mellett (államadósság-csökkentés, 3 százalék alatti hiány betartása, munkahelyteremtés), azonban a prioritások jelentős része csak hosszú távon valósulhat meg, mint például a "10 év alatt 1 millió új munkahely".

Megemlítették, hogy jelentős eredményeket könyvelhet el a kormány a rendőrség létszámának növelésében: 2011 végéig összesen 3 ezer új taggal bővült a testület létszáma, ezzel az állomány 48 ezer főre emelkedett. Ezen felül 2011 végére már 3100 körzeti megbízott volt szolgálatban, "így már nincs település rendőr nélkül".

Az egészségügy terén meghirdették a Semmelweis-tervet, melynek keretében megindult az ágazat struktúraátalakítása. A szakmai egyeztetések és válságkezelő intézkedések után a ciklus második éve már az új térségi rendszer kialakításának, a fekvőbeteg szakellátás átalakításának, a kapacitások és a területi ellátási kötelezettség felülvizsgálatának jegyében telt, miközben tovább folytatódtak a konzultációk az ágazati szereplőkkel - tették hozzá.

Kitértek arra: a kormány szociális politikájának középpontjában egyfelől a családok erősítése, a gyermekvállalás ösztönzése, másfelől az ellátórendszerek átláthatóvá és fenntarthatóvá tétele áll. Véleményük szerint mindkét területen jelentős jogalkotási lépések történtek a kormányzati ciklus első felében, amelyek részben a kormányprogramban nevesített vállalásokat váltottak valóra, részben azokon túlmutattak.

Az egy vagy két gyermeket nevelők gyermekenként 62.500 forinttal csökkenthetik adóalapjukat, míg a három vagy több gyermeket nevelők gyermekenként 206.250 forintot vonhatnak le adóalapjukból - jegyezték meg.

Hozzáfűzték: az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésével összefüggésben számos intézkedést tett a kormányzat az elmúlt két évben. Ezek között említették, hogy az igazgatási feladatok független, autonóm hivatal hatáskörébe kerültek, s "az új intézmények vezetőinek függetlenségét a senki által meg nem kérdőjelezett szakmai kvalitásaik biztosítják".

Hangsúlyozták: a bírákat továbbra is objektív kritériumrendszer szerint és nem egyszemélyi döntés alapján lehet kinevezni, az Országgyűlés a bírósági törvény módosításával pedig tovább erősíti a bírák által választott Országos Bírói Tanács bírák kinevezésével összefüggő hatáskörét. Az ügyészség közjogi státusza nem változott, a legfőbb ügyész interpellálhatóságát már az előző évben megszüntette a parlament.

Kitértek arra, hogy az elmúlt két év fejleményei alapján bővült a kormányzati célkitűzések sora, "az új célokat azonban nem kérhetjük számon a kormányprogram teljesülésének vizsgálatakor". Leszögezték, hogy módszertanuk nem tesz különbséget az egyes célkitűzések jelentősége között, jóllehet a választók számára biztosan vannak fontosabb, vagy emlékezetesebb ígéretek.