Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

Hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatár-emelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően.

A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Új tényállások

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sértett életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.