Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Navracsics kérdése: kellően szigorúak-e a bíróságok?

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Darák Péternek, a Kúria elnökének címzett keddi levelében a nagy visszhangot kiváltott, esetenként túlzottan enyhe, vagy következetlen ítéletek miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva felveti, hogy megfelelő-e a bíróságok részéről tapasztalható szigor és következetesség. Az MTI birtokába került dokumentum tárgymegjelölése szerint "javaslat a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára".

Navracsics Tibor a levélben jelzi, hogy a közelmúltban számos nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény zárult le "a szakma és az emberek által is ellentmondásosnak tartott" bírósági ítéletekkel.

"Sajnos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által is tapasztalható módon egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe, vagy bíróságonként nem következetes volta miatt. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét e társadalmi felháborodás lehetséges következményére: a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésére" - olvasható a levélben, amely szerint a szaktárca e bizalomcsökkenést a jogszabály-előkészítésben rendelkezésére álló eszközökkel orvosolni nem tudja, az csak a következetes és kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat kialakításával lehetséges.

Navracsics Tibor a levélben arra kérte Darák Pétert: tájékoztassa a Kúria azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy a közelmúlt nagy visszhangot kiváltó ítéleteivel - köztük elsősorban a Marian Cozma halálát okozó veszprémi emberölés ügyében hozott ítélettel - kapcsolatban "a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e".

"Amennyiben Elnök Úr is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé, és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, tisztelettel kérem, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg" - olvasható a levélben.

A Kúria a levéllel kapcsolatban kedden este annyit közölt, hogy az megérkezett, és Darák Péter rövidesen írásban válaszol rá.

Felülvizsgálat

Navracsics Tibor korábban a veszprémi városi televíziónak adott interjúban elmondta: az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a Cozma-ügy nyomán a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől.

Hangsúlyozta, hogy a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével, arra vonatkozóan kér szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.

A gyilkosság miatt indult büntetőperben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.

A Cozma-ügyben hozott bírói ítélet kapcsán - egy jobbikos képviselő felvetésére - Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a napokban, a parlamentben. Mirkóczki Ádám azt kérdezte, milyen üzenete van annak, hogy egy világklasszis sportoló, Marian Cozma gyilkosainak ítéletét másodfokon egy bíró életfogytiglan helyett 18 esztendőre, húsz év helyett 8 évre mérsékli. Ezen felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember - mondta, hozzátéve: egyedül a gyilkosok elégedettek.

A kormányfő erre reagálva akkor azt mondta: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért a képviselő véleményével, ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet - fejtette ki. Ez nem áll szándékukban, mondta, de nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek. A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel.

Az alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×