Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
332
bux:
145977.06
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Várhatóan nem alakíthat parlamenti frakciót a Demokratikus Koalíció

Megakadályozzák a kormánypártok, hogy Gyurcsány Ferenc és társai frakciót alakítsanak a Parlamentben - tudta meg az InfoRádió egy háttérbeszélgetésen. Az Országgyűlésről szóló törvény azonban - amelyet ma este nyújtanak be a Parlamentnek - nem csak a Demokratikus Koalíció, hanem az egész politikai vezetés életében alapvető változásokat hoz.

A Demokratikus Koalíció korábban szocialista politikusai arra számítottak, hogy fél év független képviselőként eltöltött idő után megalakíthatják a frakciójukat. Molnár Csaba személyében még vezetőt is választottak a nem létező képviselőcsoport élére.

Az Országgyűlésről szóló törvény azonban keresztülhúzza a számításukat. A jogszabálytervezet kimondja, hogy csak olyan képviselők alakíthatnak parlamenti frakciót, akiknek a pártja mandátumot szerzett az előző választáson. Márpedig Gyurcsány Ferenc pártja 2010-ben még nem létezett. A Demokratikus Koalíció politikusai tehát vagy csatlakoznak egy már meglévő frakcióhoz - bár aligha van olyan, amely befogadná őket -, vagy függetlenek maradnak a ciklus végéig.

Ez azonban csak egy az Országgyűlésről szóló törvény által jelentett változások közül.

A jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy a 13 hazai nemzetiség teljes jogú képviselőt, vagy a plenáris ülésen tanácskozási joggal résztvevő úgynevezett szószólót küldjön a törvényhozásba.

A képviselők mentelmi joga megmarad, sőt kiterjed a rágalmazásra és a becsületsértésre is, azért, mert ilyen ügyekben a Ház eddig sem adta ki az érintett politikust.

Jelentősen szigorodnak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok. 2014-től nem lehet országgyűlési képviselő az, aki polgármester, önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés tagja, vagy kormányhivatalt vezet. Úgy tudjuk, az egyelőre nyitott kérdés, hogy az iskolák és a kórházak vezetőire is kiterjesztik-e ezt a rendelkezést.

A javaslat szerint az Országgyűlés ezentúl szabadon dönthet arról, hogy létrehoz-e egy parlamenti vizsgálóbizottságot. Erre a változtatásra információnk szerint azért van szükség, mert a jogalkotók belátták, hogy ezek a testületek gyakorlatilag eredménytelenül működnek, ezért semmi értelme az automatikus megalakításuknak.

Megváltozik az Országgyűlés irányítási rendszere. Újra lesz háznagy - aki a parlament elnökének politikai helyetteseként dolgozik -, és kineveznek egy főigazgatót, aki a törvényhozás adminisztratív működéséért felel. A parlament biztonságára felügyelő rendőri egységet a törvény megszavazása esetén Országgyűlési Õrségnek nevezik, annak érdekében, hogy a házelnök is utasíthassa a tagjait.

A parlament elnöke - vagy az ülést éppen vezető alelnök - egyébként több eszközt kap az ülés rendjét megzavaró politikusok fegyelmezésére. Javaslatot tehet arra, hogy zárják ki a renitens képviselőt az ülésnapról, sőt kezdeményezheti a illető megbírságolását, vagy képviselői jogának felfüggesztését. Ezekbe az ügyekbe azonban a mentelmi bizottságnak is beleszólása lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

A hosszan tartó stagnálás után fokozatosan magára talál a magyar gazdaság, így a hazai össztermék (GDP) 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, majd a növekedés üteme 2027-ben és 2028-ban megközelíti a 3 százalékot - derük ki az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzéséből. Bár az idei évben a lakossági fogyasztás jelenti a fő húzóerőt, a következő két esztendőben a beruházások és az export helyreállása is érdemben támogatja majd a konjunktúrát. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a költségvetési hiány idén a GDP 7,3 százalékára ugrik, amit jövőre egy jelentős, főként kiadáscsökkentésre épülő konszolidációval várhatóan a GDP 5,2 százalékára tud mérsékelni a kormány. Az ágazati különadók kivezetésével számoló európai bizottsági elemzés ugyanakkor úgy számol, hogy 2028-ban nem fog tudni csökkenni a magyar deficit, ami éles ellentétben áll a Tisza-kormány hosszú távú gazdasági programjával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×