A Demokratikus Koalíció korábban szocialista politikusai arra számítottak, hogy fél év független képviselőként eltöltött idő után megalakíthatják a frakciójukat. Molnár Csaba személyében még vezetőt is választottak a nem létező képviselőcsoport élére.

Az Országgyűlésről szóló törvény azonban keresztülhúzza a számításukat. A jogszabálytervezet kimondja, hogy csak olyan képviselők alakíthatnak parlamenti frakciót, akiknek a pártja mandátumot szerzett az előző választáson. Márpedig Gyurcsány Ferenc pártja 2010-ben még nem létezett. A Demokratikus Koalíció politikusai tehát vagy csatlakoznak egy már meglévő frakcióhoz - bár aligha van olyan, amely befogadná őket -, vagy függetlenek maradnak a ciklus végéig.

Ez azonban csak egy az Országgyűlésről szóló törvény által jelentett változások közül.

A jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy a 13 hazai nemzetiség teljes jogú képviselőt, vagy a plenáris ülésen tanácskozási joggal résztvevő úgynevezett szószólót küldjön a törvényhozásba.

A képviselők mentelmi joga megmarad, sőt kiterjed a rágalmazásra és a becsületsértésre is, azért, mert ilyen ügyekben a Ház eddig sem adta ki az érintett politikust.

Jelentősen szigorodnak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok. 2014-től nem lehet országgyűlési képviselő az, aki polgármester, önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés tagja, vagy kormányhivatalt vezet. Úgy tudjuk, az egyelőre nyitott kérdés, hogy az iskolák és a kórházak vezetőire is kiterjesztik-e ezt a rendelkezést.

A javaslat szerint az Országgyűlés ezentúl szabadon dönthet arról, hogy létrehoz-e egy parlamenti vizsgálóbizottságot. Erre a változtatásra információnk szerint azért van szükség, mert a jogalkotók belátták, hogy ezek a testületek gyakorlatilag eredménytelenül működnek, ezért semmi értelme az automatikus megalakításuknak.

Megváltozik az Országgyűlés irányítási rendszere. Újra lesz háznagy - aki a parlament elnökének politikai helyetteseként dolgozik -, és kineveznek egy főigazgatót, aki a törvényhozás adminisztratív működéséért felel. A parlament biztonságára felügyelő rendőri egységet a törvény megszavazása esetén Országgyűlési Õrségnek nevezik, annak érdekében, hogy a házelnök is utasíthassa a tagjait.

A parlament elnöke - vagy az ülést éppen vezető alelnök - egyébként több eszközt kap az ülés rendjét megzavaró politikusok fegyelmezésére. Javaslatot tehet arra, hogy zárják ki a renitens képviselőt az ülésnapról, sőt kezdeményezheti a illető megbírságolását, vagy képviselői jogának felfüggesztését. Ezekbe az ügyekbe azonban a mentelmi bizottságnak is beleszólása lesz.