A KT-elnökkel kapcsolatban a Fidesz ügyvezető alelnöke előírná, hogy az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet, ám ezzel "a korlátozással összhangban megfelelő díjazásban és juttatásokban részesülne". Ez egyrészt a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami jelenleg 213 ezer forint - kilencszerese lenne. Másrészt egyebekben a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lenne jogosult. Az elnöki illetmény és juttatások fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kellene megtervezni.

Ugyanezt a fizetési összeget javasolta tavaly decemberben, amikor még Járai Zsigmond vezette a KT-t, a fideszes Rogán Antal, ám indítványát a Ház akkor - támogatva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter annak ellentmondó módosító javaslatát - elvetette; így a stabilitási törvény jelenleg hatályos szövege azt mondja ki, hogy a KT tagjai feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak.

Kósa Lajos csütörtökön benyújtott törvényjavaslatának másik része az önkormányzatok hitelfelvételével függ össze. A Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere ugyanis elhagyná az év elejétől hatályos stabilitási törvénynek azt a részét, amely szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. Ennek hatályon kívül helyezésével - mint írja - biztosítva lenne "a 2012. évben még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetősége".

A változtatás alapján - egyedi kormányzati engedéllyel - mód nyílna az önkormányzatoknak éven túlnyúló működési hitel felvételére, "természetesen csak abban az esetben, ha a hitelfelvétel nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik" - érvel indoklásában Kósa Lajos, hozzátéve, hogy ezen túlmenően a javaslat a fejlesztési célú ügyletek jóváhagyásának feltételeit tartalmazó bekezdés megfogalmazását javítva a működési célú hitelfelvétel engedélyezési szabályait is rögzíti. Az indítvány kimondaná azt is, hogy a képviselő-testület az önkormányzat előirányzatainak módosítására, az azok közötti átcsoportosításra vonatkozó jogát átruházhatja a polgármesterre vagy a pénzügyi bizottságra.

Kósa Lajos szerint szükséges beépíteni az államháztartási törvénybe azt a szabályozást is, amely szerint a helyi önkormányzat hitele, kötvénykibocsátása fedezeteként nem szolgálhat egyebek mellett a törzsvagyon, valamint a kapott normatív hozzájárulás, támogatás, helyben maradó személyi jövedelemadó. Kivételként szabályozná azonban a likvid hitelt, ellenkező esetben ugyanis - magyarázza - például munkabér-megelőlegező hitelt sem tudnának felvenni az önkormányzatok, aminek a forrása a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás. Kivételként kell kezelni továbbá - folytatja - az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások előfinanszírozása céljából felvett hiteleket is, hiszen azokat "az utófinanszírozással kapott uniós költségvetési támogatásokból törlesztik".

Az előírás egyébként az államháztartási törvénynek azon szabálya helyébe lépne, amely alapján az önkormányzatok betétként csak a fizetési számlájukhoz kapcsolódó alszámlán köthetnek le forrásokat. A decemberben elfogadott szabályozásig a fizetési számlát kezelő bankon kívül is lehetett betétje az önkormányzatoknak - idézi fel a Fidesz politikusa, közölve, hogy a szabály hatályon kívül helyezésével a helyhatóságok a pénzügyi szolgáltatásokat végző szervezetek között továbbra is szabadon választhatnának szabad forrásaik felhasználása érdekében.

Az előterjesztésben szereplő új szabályok a törvény kihirdetését követő napon lépnének hatályba.