Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Orbán: Európa legerősebb reformpolitikája valósult meg

Európa legerősebb reformpolitikáját hozta el a 2010-es választások óta eltelt időszak Magyarországon Orbán Viktor szerint.

A miniszterelnök a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában tartott pénteki, magyar nyelvű előadásában azt mondta: 2010-ben - amikor Magyarország valójában rosszabb helyzetben volt, mint Görögország - a magyarok hozzáláttak ahhoz, hogy saját lábára állítsák Magyarországot, amelynek alapjai mára stabilak.

A kormányfő hangsúlyozta: sikerült megőrizni a társadalmi-politikai stabilitást, az adósság csökken, a költségvetés pedig kontroll alatt van, és - erősítette meg - a kormány 2013-ban is tartani tudja a 3 százalék alatti hiányszintet. Tájékoztatása szerint a kormány által indított nagy programok, átalakítások készültségi szintje 83 százalékos.

Mindez persze nem vált ki osztatlan lelkesedést Magyarországon, "azt mindenki tudja, hogy ezekre a lépésekre szükség van, de azért tapsolni nem nagyon hajlandóak hozzá, és jó, hogy ha ezt mi megértjük" - mutatott rá. Hasonlata szerint egyébként a magyar gazdaság egy olyan zongora, amelynek minden húrját újra kell hangolni, mert a legjobb művész sem tud olyan zongorán játszani, amelynek vannak hamis húrjai.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy 2010-ben minden nemzetközi támadást bekalkulált, ami Magyarországot érheti, csak egy dologgal nem számolt, azzal, hogy az európai válság súlyosbodni fog. "Sohasem gondoltam volna, hogy az európai bürokraták ilyen ügyetlenek, kétbalkezesek" - fogalmazott.

Megjegyezte továbbá, hogy szerinte mindaz, ami Magyarországgal történik az európai térben, sok mindent elárul a kontinensről is, a jelenlegi politikai és gazdasági élet számos gyengeségére rámutat.

Egy érdeklődő kérdésére válaszolva a Magyarországgal kapcsolatos európai bírálatokról szólva azt mondta: Európában kialakult egy olyan mainstream vélemény, amely szerint az európai fejlődés abba az irányba halad, amely szerint a vallásosság, a család és a haza a múlthoz tartozik. A miniszterelnök - mint kifejtette - ezzel nem ért egyet, mert szerinte a vallásos meggyőződés, a család és a patriotizmus a jövő tiszteletreméltó értéke. Felhívta a figyelmet: jó volna, ha az európaiak látnák, hogy - bár most "Magyarország hátán csattan az ostor" - ez az ő vitájuk.

Véleménye szerint a magyar kormány által bevezetett tehermegosztási rendszer is "hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek ma nem tüntetnek a kormány ellen, vagy ha igen, akkor csak mértéktartó és kis méretekben, mert ők is tudják, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ne rajtuk kezdje a válság orvoslását, hanem saját magán, a politikai eliten, utána pedig azokat a cégeket és erőközpontokat vonja be, amelyek jobban állnak, mint a magyar választópolgárok".

"Aki vékony jégen fut, annak a gyorsaság jelenti a biztonságot. Én vékony jégen futottam, örömmel jelentem, hogy átértem a túlsó oldalra" - fogalmazott a kormányfő a Magyarországon végbement változtatások gyorsaságával kapcsolatban. Ezek mihamarabbi végrehajtását azzal indokolta, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatták: minél inkább elhúzódnak a reformok, annál inkább felhígulnak, és a végeredmény eltér a kezdetben kitűzött céloktól. "Azt az érzést kell kelteni, hogy ezekkel a reformokkal szemben felesleges az ellenállás, mert ezek meg fognak történni" - emelte ki, majd azzal folytatta, hogy szerinte helyesen döntöttek a reformok gyorsaságát illetően, bár így többet vitáztak, mint ha például három és fél év alatt hajtják végre a változásokat. Mostanra azonban már - mint mondta - meg tud hirdetni egy konszolidációs politikát, amely "a konzervatív attitűdnek megfelelő ügymenet lehetőségét" hozza el.

Beszédében kitért arra is, hogy Magyarországnak ma két dologra van szüksége: egy pénzügyi védőhálóra - amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy a magyaroknak nincs szüksége a német adófizetők segítségére - és termelő beruházásokra.

Orbán Viktor előadásában beszélt azokról is, akik a kamara előtti belvárosi téren ellene tüntettek. Arra utalva, hogy a néhány tucat baloldali demonstráló elénekelte az internacionálét, úgy fogalmazott: ritka, hogy az embert zeneszóval fogadják, amikor érkezik valahová. "Arra gondoltam, micsoda nagyszerű dolog a történelem, szórakoztat bennünket: nekem, aki antikommunista, szabadságért harcoló motívumok miatt kerültem a politikába, Németországig kell jönnöm, hogy a kommunisták tüntethessenek ellenem" - mondta.

A német-magyar kapcsolatról szólva a kormányfő kijelentette: a magyarok a németektől nem irigyelnek semmit, mert azt gondolják, hogy amijük van, azért megdolgoztak.

A baloldali tiltakozók Orbán Viktor előadása alatt is a tüntettek a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székháza előtti téren.

A miniszterelnök zsúfolásig megtelt teremben, 200-300 ember előtt beszélt, a hallgatóság soraiban üzletemberek mellett helyi magyarok is helyet foglaltak. A kamara előtti téren németországi magyarok is demonstrációt kívántak tartani, de nem kaptak területfoglalási engedélyt. Szabó Gabriella, a szervezők egyike az MTI-nek korábban azt mondta: "csendes szimpátiatüntetésnek" szánták jelenlétüket Orbán Viktor előadásán.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×