A főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy a matricás, havi 10 ezer forintos útdíjat bevezetik Budapesten. Mint mondta, ez elméleti lehetőség volt a kormánynak eljuttatott 12 alternatíva közül, s a legsúlyosabb, legtöbb kockázati elemet tartalmazó javaslat volt.

Az annak eredetét firtató kérdésre válaszolva Tarlós István úgy fogalmazott: "mivel rajtam kívül többen is így emlékeznek, egész nyíltan megmondom: az V. kerületi polgármester javasolta ezt a matricás útdíjat, olyannyira, hogy a BKK vezérigazgatójának állítása szerint neki azt mondta, hogyha nem kerül be az anyagba, akkor nem is fogja az anyagot aláírni".

Tarlós István kitért arra is, hogy Rogán Antal a javaslatcsomagban két, kerületeket érintő pontot kifogásolt, és a "legtávolabbról sem" az útdíjat; az egyet nem értést kísérő levélben jelezték is a kormány felé.

"Most már egyetértünk abban, hogy egyikünk sem támogatja, végül is ezt a papírt mind az öten aláírtuk, de kétségtelen, hogy nem egyformán csal az emberek emlékezete" - jegyezte meg a főpolgármester, hozzátéve, hogy nem "hegyezné" személyeskedésre a dolgot.

Konstruktív volt a kormány

Tarlós István jelezte, nem maradt olyan kérdés a BKV-val kapcsolatban, amelyet "érintetlenül" hagytak volna a kormányülésen, és tisztáztak néhány kérdést is, a finanszírozásról napokon belül döntés születhet.

"Nem vagyok annyira pesszimista, mint tegnap" - mondta.

A főpolgármester beszámolója szerint ismertette a kormánnyal a BKV múltját, jelenét és a jövő perspektíváit. Kifejtette, hogy a múlt egyik nagy problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve nincs megoldva, a másik az adósságállomány kezelése és rendezése. Mint mondta, 2002-ben konszolidálták ugyan a BKV-t, de mára 74 milliárdos adósság keletkezett, és csak 2012-ben 54 milliárd forint hitelt kell visszafizetni. A harmadik probléma a járműállomány "extrém" elhasználódása.

Ezért a főváros azt kéri a kormánytól, hogy hozzanak döntést a 32 milliárdos, zárolt normatív támogatás feloldásáról, a Budapest által felajánlott 20 milliárd forint mellé a normatív támogatáson túl további 20 milliárd forintos támogatásról, valamint a 12 pontból álló hosszú távú koncepcióból 2-3 javaslat támogatásáról, amelyek 2013-tól lépnének életbe. Ezek elegendőek lennének a BKV életben tartásához.

Tarlós István tájékoztatása szerint az adósságrendezésben is segítséget kért; mint mondta, ha állami garanciával kaphat a főváros hitelt, és a BKV fenntartásának ez a feltétele, akkor a város "ezt elfogadja". Kérte továbbá a járműtenderek támogatását, illetve a dugódíj (amely hangsúlyozottan nem azonos az útdíjjal) bevezetési feltételeinek támogatását.

Kérdésre válaszolva azt mondta, nem akarja "prejudikálni" Orbán Viktor és a kormány döntését a javaslatokkal kapcsolatban, abban viszont bizonyos, hogy a találkozó után a helyzet a mainál csak jobb lehet, rosszabb nem.

A főpolgármester elmondta, a kormány kíváncsi volt arra, hogy mit tett Budapest az elmúlt egy évben. Tudatta a kabinettel - tette hozzá -, hogy egy 2010-ben készült koncepció alapján 26 indítványt tettek, létrehozták a Budapesti Közlekedési Központot, megváltozott a BKV szerződéskötési gyakorlata, megszűntek a "durva" végkielégítések, 2011-ben 13 milliárddal csökkentették a BKV adósságállományát, megoldották az Alstom-ügyet, és 2011-ben a BKV hosszú idő óta nem vett fel működési hitelt.

Jelezte: rövidtávú rendezési kényszert kell megoldani, amely az adósságkezelésből, és az április végén lejáró közszolgáltatási szerződés meghosszabbításából, annak feltételeinek biztosításából áll. Ezen kívül szükség van hosszú távra szóló működési koncepcióra is - mondta, hozzátéve, léteznek bizonytalanságok, ezek közül a főpolgármester kiemelte az útdíjat. Mint mondta, ezt semmilyen körülmények között nem tudja támogatni.

A kormány kedd délelőtt egyeztetett a BKV helyzetéről a főpolgármester részvételével. A főváros az ügyben január elején juttatta el a kormányfőnek és több kormánytagnak a megoldási javaslatait, amelyek között a BKV zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatásának feloldása, úthasználati díj bevezetése, a régiós elvű közösségi közlekedési adó kivetése, a helyi iparűzési adó mértékének emelése és a közösségi közlekedés áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése szerepelt.