Bécsben végső nyugalomra helyezték a 98 éves korában múlt hétfőn elhunyt Habsburg Ottót. Az utolsó magyar király, IV. Károly legidősebb fiát a Kapucinusok templomának kriptájában temették el. Előzőleg a Szent István székesegyházban mutattak be gyászmisét mintegy ezer ember, köztük európai uralkodóházak tagjai és politikusok jelenlétében. Magyarországot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte. Habsburg Ottó szívét kívánsága szerint külön urnában vasárnap a Pannonhalmi Bencés Főapátságban helyezik el. A szertartás előtt a budapesti Szent István Bazilikában tartanak gyászmisét.

New Yorkban tárgyalt a magyar külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagsági pályázatáról. Martonyi János a két nap alatt mintegy 90 ország képviselőivel tartott találkozóin azt hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja globális elkötelezettségének további erősítését. Magyarország Szlovénia és Azerbajdzsán mellett pályázik az ENSZ BT Kelet-európai választási csoportja részére megüresedő nem állandó tagsági helyre a 2012-13. évi időszakra. A választás októberben lesz. Magyarország legutóbb 20 éve vett részt hasonló minőségben az ENSZ Biztonsági Tanácsának munkájában.

A honvédelmi miniszter szerint a jövő januártól érvényes katonai életpályamodell méltó módon és kiszámíthatóan rendezi a nemzet szolgálatát vállalók anyagi helyzetét. Hende Csaba erről a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil hallgatóinak diplomaosztóján beszélt. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben megkezdődött a honvédelem értékszemléletű átalakítása.

Országos demonstrációsorozatot indít az MSZP, ha a kormány nem állítja helyre az érdekegyeztetés korábbi rendszerét, és nem biztosítja a sztrájkhoz való jog gyakorlását. Simon Gábor, a szocialista párt választmányának elnöke hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a rugalmas biztonság alapelvét hirdette meg, amit Magyarországnak is érvényesítenie kell.

Hatékonyabb fellépést vár a kormánytól az Európai Unióban a génmódosított termények behozatalának megakadályozásáért az LMP. Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt várja, hogy az ügy kerüljön nemzeti hatáskörbe, és Brüsszel korlátozza az ilyen termékekkel kereskedő cégek forgalmát. A vidékfejlesztési tárca a héten közölte, hogy szigorítják a vetőmagok ellenőrzését.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a megkérdezettek 62 százaléka egyetért az Orbán-kormány Kína-politikájával. A válaszadók több mint fele elégedett a közelmúltban végetért magyar uniós elnökség teljesítményével és bízik a gazdasági növekedésben is. Az adatok alapján a megkérdezettek 61 százaléka a jövőben is szívesen fogadna nemzeti konzultációs kérdőívet.

Szeptember végéig kell elkészülnie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jövő évi 83 milliárd forintos megtakarítását célzó intézkedési tervnek. Sélleiné Márki Mária, a szervezet főigazgatója a Népszabadságnak a várható változtatásokról elmondta: a drága kezelést igénylő és ritka betegségek esetében az első néhány adagot a gyártó finanszírozná, és azt a biztosító csak akkor folytatná, ha gyógyul a beteg.

Mégsem kapja meg a Quadriga-díjat az orosz kormányfő. Az európai egyesülés előmozdításáért járó németországi kitüntetést a berlini kuratórium Vlagyimir Putyinnak ítélte, a döntés azonban Európa több államában heves tiltakozást váltott ki.

A kínai tiltakozások ellenére a Fehér Házban fogadta a dalai lámát az amerikai elnök. Washingtoni tájékoztatás szerint a zárt ajtók mögötti megbeszélésen Barack Obama megerősítette eddigi kiállását a tibetiek emberi jogainak védelméért. Az amerikai elnök egyúttal támogatja a dalai láma megbízottjai és a pekingi kormány közötti párbeszédet.

Az emberi jogok helyzetének javítására szólította fel a török kormányt az amerikai külügyminiszter. Hillary Clinton Ankarában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltbeli újságíró-letartóztatások és a vallásszabadság korlátozására tett lépések ellentétesek az ország gazdasági és politikai fejlődésével.

Beperli a chilei államot az a 31 bányász, akik tavaly augusztusban 70 napra a föld mélyén rekedtek egy bányaomlás miatt. Azt állítják: a hatóságok a baleset előtt nem ellenőrizték a biztonsági feltételeket. A bányászok fejenként 540 ezer dollárnak, több mint 100 millió forintnak megfelelő kártérítést követelnek. Közben az állam is per indít: a mentőakció 20 millió dolláros költségét követeli vissza a bányatársaságtól.