A hatályos törvények és kormányrendeletek alapján a magánnyugdíjpénztárak legfontosabb feladata a tb-rendszerbe visszalépő tagokkal kapcsolatos elszámolások lefolytatása, valamint a várhatóan jelentős létszámcsökkenéssel összefüggő, a további működést, illetve végelszámolást befolyásoló döntések meghozatala lesz a PSZÁF jelentése szerint.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak esetében a 2010 decemberében elfogadott módosítások alapján 2011. január 31-ig kellett minden magán-nyugdíjpénztári tagnak döntenie arról, hogy a magánpénztári rendszer tagja kíván-e maradni, vagy visszalép az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Akik nem nyilatkoztak, automatikusan visszakerültek a tb-be. A visszalépő tagok tagsági jogviszonya 2011. március 1-jével szűnt meg.

Az egyik legfontosabb felügyeleti prioritás a magánnyugdíjpénztárak likviditásának monitoringja lesz az elkövetkező időszakban a pénztárban maradó, és a visszalépő tagokkal kapcsolatos elszámolások folyamatos felügyelése mellett. Ennek érdekében a felügyelet heti és havi adatszolgáltatásokat rendelt el, a működés folyamatos figyelemmel kísérése céljából.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban a jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtása, az érintett személyi kör nagysága és a téma iránti politikai és médiaérdeklődés fokozott kihívás elé állítja a felügyeletet is a jelentés szerint. E kihívásnak való megfelelés érdekében szükségessé vált egy "változáskezelési munkacsoport" létrehozása. E munkacsoport folyamatosan nyomon követi a pénztárakkal kapcsolatos eseményeket, elemzi a várható piaci hatásokat, és amennyiben indokolt, megteszi a szükséges azonnali intézkedéseket, illetve kidolgozza és a vezetés elé terjeszti a lehetséges döntési alternatívákat, valamint javaslatot tesz azok megvalósítására.

A tavalyi intézkedésekről szólva a jelentés egyebek között ismerteti: kifejezetten a magán-nyugdíjpénztári szféra átalakításával volt kapcsolatos az a 2010 végén kiadott körhatározat, amely a magánnyugdíjpénztárakat arra kötelezte, hogy havi rendszerességgel teljesítsenek adatszolgáltatást működési-likviditási tartalékaik állapotáról.

Az első olyan határozat kiadása, amelyben az indokolatlan közvetett befektetéssel okozott többletköltség megtérítését írta elő a felügyelet, a magán-nyugdíjpénztári szektort - az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárat - érintette - olvasható a jelentésben. (Az ING közigazgatási bírósághoz fordult a PSZÁF határozata ellen, ahogy egy másik érintett kassza, az OTP Magánnyugdíjpénztár is bírósági felülvizsgálatot kért.)

A Pénztárak Központi Nyilvántartása (PKN) és a pénztári nyilvántartás adatai közötti egyezőség megteremtésére vonatkozó kötelezés több magánnyugdíjpénztárat érintett.

A vizsgálatokat lezáró jelentősebb határozatok is a magánnyugdíjpénztárak ügyében születtek. A felügyelet 2010-ben több magánnyugdíjpénztárat szabályos számlaértesítők megküldésére, az átlépési szabályok betartására kötelezett, más határozatok pedig egyebek között a nyilvántartás hibáit állapították meg.

A magán-nyugdíjpénztári rendszert alapvetően érintő törvényi változások 2010 negyedik negyedévében még nem éreztették hatásukat, ezekre visszavezethető engedélyezési határozatok nem készültek. A legfontosabb határozat e területen a Premium Magán-nyugdíjpénztárnak az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba történő beolvadása volt - ismerteti a jelentés.