Az életfogytig tartó szabadságvesztés is bekerülhet a készülő alkotmány szövegébe - erősítette meg a miniszterelnök. Orbán Viktor a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában beszélt erről, ahol az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívre adott válaszokat dolgozzák fel. A kormányfő közölte: az alkotmány tervezett szövegében nem szerepel ugyan az életfogytig tartó szabadságvesztés, a válaszadóknak viszont több mint 90 százaléka támogatja ezt. Orbán Viktor hozzátette: ezért hétfőn a parlamentben módosító indítványokat tesz a készülő alkotmány szövegéhez.

Az MSZP választmánya kezdeményezi, hogy április 18-a, az új alkotmány elfogadásának tervezett dátuma legyen a köztársaság védelmének napja. Simon Gábor, a testület elnöke elmondta: a tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint a Fidesz-KDNP tervezete és a mögötte lévő hatalmi szándék ellentétes az ország demokratikus hagyományaival. Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szegedi fórumán arról beszélt: amíg a Fidesz az új alaptörvény megalkotása címén az alkotmányosságot számolja fel, addig nincsenek meg a demokratikus alkotmányozás feltételei.

Sólyom László volt köztársasági elnök egyetért a Velencei Bizottságnak azzal a véleményével, hogy a magyar Alkotmánybíróság kapja vissza teljes hatáskörét. Szerinte a politikai, gazdasági és társadalmi életnek nem lehet olyan területe, ahol az alkotmányossági kontroll nem érvényesül. Az egykori államfő azután beszélt erről, hogy az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezetének tagjai Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel egyeztettek az új magyar alaptörvényről. Sólyom László szólt arról is, hogy kár lenne, ha megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani tisztségeket.

Lapinformáció szerint júliusban, a soros magyar uniós elnökség vége után távozik hivatalából a külügyminiszter. A Népszabadság emlékeztetett arra: Martonyi János csak 1 évre vállalta a megbízást. Szakértők szerint a külügyi tárca új vezetője lehet többek között Prőhle Gergely országimázsért felelős helyettes államtitkár, volt berlini nagykövet, Győri Enikő, a magyar uniós elnökségért felelős államtitkár, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Csák János londoni nagykövet, a Széll Kálmán Társaság elnöke vagy Szájer József, néppárti európai parlamenti képviselő, a nemzeti konzultációs testület elnöke.

Április végére dolgozhatja ki a bajba jutott adósokat megsegítő programot a kormány és a bankszövetség. A Magyar Nemzetnek Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja azt mondta: a problémát elsősorban egymás közt kell megoldaniuk a bankoknak és az ügyfeleknek, az államnak ehhez a kereteket kell megteremtenie.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem csak a Pécsi Tudományegyetem klinikája, hanem több másik kórház is küzd azzal a problémával, hogy dolgozóinak nem tudja kifizetni az őket megillető bért. Rácz Jenő a rezidensszövetség tegnapi közleményére reagált, amely szerint a pécsi egyetemi klinika hónapokon át visszatartotta több gyermekgyógyász rezidens 50 százalékos hiányszakmás bérkiegészítését, ráadásul olyan munkaszerződést kívánt velük aláíratni, amelyben ez a tétel nem is szerepelt.

Az Európai Unió megtartja vezető szerepét a klímavédelmi harcban és komoly előrelépésre törekszik az év végi dél-afrikai klímacsúcson. Erről a közösség éghajlatváltozásért felelős biztosa beszélt az uniós környezetvédelmi miniszterek gödöllői informális találkozója után. Connie Hedegaard azt mondta: a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentése összeegyeztethető a gazdasági növekedéssel, de be kell vonni a tárgyalásokba a jelentős kibocsátással járó vízi és légi közlekedési ágazatot is.

Líbiában visszafoglalták a felkelők a stratégiai fontosságú Adzsdábíja városát. Az MTI hírcentrum tudósítása szerint a lázadók most Brega és Rasz Lanuf felszabadítását tervezik. Adzsdábíját a múlt héten vették be a Moammer Kadhafihoz hű erők, de az előrenyomulásukat Bengázi felé megállította a szövetségesek katonai beavatkozása. Közben a Washington Post azt írta: az Egyesült Államok és szövetségesei fontolóra vették, hogy fegyvereket szállítsanak a líbiai ellenzéknek. Szíriában folytatódtak a kormányellenes megmozdulások. Az arab ország legnagyobb városaiban pénteken a hivatalos adatok alapján 13-an, az emberi jogi aktivisták szerint 25-en haltak meg a rendszerellenes tüntetéseken, amikor a biztonsági erők a tömegbe lőttek.

Japánban a sugárzás magas szintje miatt leállították a munkát a fukusimai atomerőmű egyes reaktorblokkjában. A március 11-ei földrengés és az azt követő szökőár következtében súlyosan megrongálódott létesítményben megpróbálták folytatni a sugárszennyezett víz kiszivattyúzását az egyes, a kettes, a hármas és a négyes reaktorból. Közben Németországban több mint 200 ezren tüntettek az atomenergia felhasználása ellen. Ez a megmozdulás volt az ország történetének eddigi legnagyobb atomerőmű-ellenes tiltakozása.