eur:
398.56
usd:
363.91
bux:
74183.13
2024. október 9. szerda Dénes

KPMG: a régióban Magyarország sereghajtó a vízi energiatermelésben

Magyarország Észtország és Koszovó mellett sereghajtó a közép-kelet-európai régióban a vízi energia hasznosításában, bár vízi erőforrásokban mindhárom ország bővelkedik - állapítja meg a KPMG legújabb energetikai tanulmánya.

A Central and Eastern European Hydro Power Outlook címet viselő tanulmány a térséghez nem tartozó Ausztriát jelöli meg példaként: "az ország hatékony közigazgatása, valamint kiváló természeti adottságai kombinációjának köszönhetően, egy olyan villamosenergia-rendszert alakított ki, amelyben a megtermelt villamos energia 60 százalékát vízenergiából állítják elő. Példaértékkel bír továbbá, hogy egy olyan termelői portfóliót tartanak fenn, amely megdöbbentő számú, mintegy 2.400 kis vízerőművet működtet".

Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és közép-kelet-európai vezetője a közleményben rámutatott: tényként kell kezelni, hogy a Duna nagyon jó kihasználhatósági adottságokkal rendelkezik, így tiszta villamosenergia-előállítás szempontjából értékes és mindeddig kiaknázatlan zöld energiaforrást jelentene Magyarország számára.

A szakember szerint az energiapolitikának foglalkozni kell a vízi energia hasznosításával, akár az áramtermelés, akár a szabályozói kapacitások, például szivattyús-tározós erőmű létesítésével.

Magyarországon a beépített vízi erőművi kapacitás csupán 46 megawatt, amely évente alig több mint 200 gigawattóra áramot jelent. Ez a teljes villamosenergia-termelés kevesebb mint 1 százaléka, holott a műszaki lehetőségek alapján éves szinten elérhetné akár a nyolcezer gigawattórát is, amely közel 20 százaléka lenne az ország éves villamosenergia-igényének

A tanulmány megállapítása szerint a térségben a minimális szén-dioxid kibocsátással járó nukleáris energiatermelésen túl jelentős szerepe lehet a vízi energiának az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló európai uniós direktíva teljesítésében. Ugyanakkor a régió összes országában kihasználatlan a rendelkezésre álló vízi erőforrás, még az áramellátásuk közel 80 százalékát vízi energiából fedező Albániában és Montenegróban is.

A régióban a hatékony műszaki-üzleti tervezés és kedvező szabályozási feltételek mellett, új és korszerű vízenergia-létesítményekkel éves szinten akár 176 terawattóra villamos energiát lehetne előállítani, ami háromszorosa a 2007. évi vízi energiatermelésnek.

Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet: éleződik a helyzet a Közel-Keleten, de senki nem akar háborút
Aréna

N. Rózsa Erzsébet: éleződik a helyzet a Közel-Keleten, de senki nem akar háborút

Minőségi ugrás az izraeli–iráni konfliktusban, hogy Irán rakétákkal lövi Izraelt, de Teherán nem akar háborút – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa. N. Rózsa Erzsébet beszélt az iráni atomprogram állásáról, a párhuzamos hadseregről és az arab ország álláspontjáról is.

Orbán Viktor a strasbourgi plenáris vita végén: "ócska propaganda terepévé vált az Európai Parlament"

Szerdán - az árvíz miatt három hét késéssel - több órán keresztül vitáztak az Európai Parlament plenáris ülésén a magyar EU-elnökségi programról, illetve Orbán Viktor európai szerepéről, kormányzásáról. A heves szóváltásokkal tarkított vitát Orbán Viktor szavai zárták.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.09. szerda, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Így érhető el az 1 millió forintos fizetés Magyarországon

Így érhető el az 1 millió forintos fizetés Magyarországon

Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×