A május 14-e óta dolgozó Országgyűlés már a kormány május 29-i megalakulása előtt döntött az országgyűlési képviselők létszámának csökkentéséről és a kevesebb - mindössze nyolc - minisztériumból álló új kormányzati struktúráról. Létrehozták a miniszterelnök-helyettes és visszaállították a közigazgatási államtitkár posztját. Jogszabály született a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Május 26-án az Országgyűlés megadta a szavazati joggal nem járó állampolgárságot a határon túli magyaroknak.

A miniszterelnök május 29-én ismertette a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, majd a 85 oldalas kormányprogramot. Egyebek mellett azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, egyszerűsítik az adórendszert, és két héten belül megerősítik a közbiztonságot.

Június elsején a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét, amikor emlékülést tartott a törvényhozás. Határoztak a képviselők arról, hogy a jövő őszi népszámlálás során a vallásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a közlekedésre és az utazásra, illetve az üdülőtulajdonra is rákérdeznek. Megváltoztatták a közterületi parkolás szabályait, a parkoltatást önkormányzati jogkörbe utalták.

Június 8-án döntöttek az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, és szigorították az ajánlás szabályait. Törvény született arról, hogy az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel elbocsáthatja a kormánytisztviselőket. (Ezt néhány nappal később Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.)

Megszűnt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint az Ellenőrző Bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba adható lett az állami vagyon, és kormánybiztost neveztek ki az APEH, illetve a VPOP összevonására. A parlament módosította a közoktatási törvényt, annak érdekében, hogy megszüntessék az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését.

Az "igen" gombot nyomta meg a kormánytöbbség a büntető törvénykönyv szigorításáról szóló szavazáson is. Ennek része volt az úgynevezett "három csapás", amely a visszaeső erőszakos bűnözőkre súlyosabb büntetést szabott ki. A Btk. módosítása révén szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokat vagy rendőröket bántalmaznak, és a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntethetővé tették.

Június 8-án a kormánypárti képviselők kétharmados országgyűlési többsége elfogadta azt a javaslatot, hogy jogosítványt csak az szerezhessen, akinek legalább általános iskolai végzettsége van, és támogatták a 2006-os tűzijáték, illetve a négy évvel ezelőtti őszi tömegoszlatások áldozatainak kárpótlásáról szó határozatot.

A miniszterelnök ekkor ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét. Ennek részleteit az új Országgyűlés és a második Orbán-kormány eddigi döntéseit bemutató sorozatunk következő, negyedik részében idézzük fel.