A Heti Válasz körképéből kiderül, hogy az ország egyes pontjain hogyan élnek vissza a családi pótlékkal. A hetilap megjegyzi, hogy a leendő kormány ugyan megvonná a juttatást azoktól a szülőktől, akik nem járatják iskolába a gyermeküket, de mint kiderült, korántsem ez az egyetlen csalási módszer. A kiindulópont, hogy egy év alatt nyolcezerrel nőtt a tartósan beteg gyermeket nevelők száma - legalábbis papíron. A Hajdú-Bihar megyei Nyírmihálydiban romák rokkantjáradékot csaltak ki maguknak úgy, hogy az orvosi bizottság előtt fogyatékosnak tettették magukat. Mire a nyugdíjbiztosító rájött, már a falu roma lakosságának 40 százaléka eljátszotta ugyanezt. A Heti Válasz és a szakértők kirívónak találták, hogy Szendrőládon kiugróan magas az epilepsziások aránya, a Borsod megyei Gadnán a szülők 36 százalékának állítólag tartósan beteg a gyermeke, a 3300 fős heves megyei Erdőtelken pedig tíz középsúlyos értelmi fogyatékost nevelnek, tízszer annyit, mint Egerben. Mindezt a 23 ezer forintos családi pótlékért.

A Figyelő szerint zsákutcába jutott az elmúlt 20 évben használt és berögzült gazdaságpolitikai felfogás, amely a gazdaság fejlesztését kizárólag a külföldi tőkebeáramlás ösztönzésére alapozta. A hetilap azt írja, a régió szinte valamennyi gazdasági kényszerpályán mozgó országa rátévedt a magyar útra - vesztére. A pusztán a tőkevonzásra koncentráló döntéshozókat hidegen hagyta, hogy az így létrejövő beruházások milyen hatással lesznek a gazdaságra és a társadalomra. Kiderült viszont, hogy azok a távol-keleti országok, amelyeknek bejött ez a felfogás, és amelyekre alapozva alakította Magyarország is a politikáját, valójában ettől igencsak eltérő politikát folytattak. A magyar modell bukásáról és a lehetőségekről a Figyelőben olvashat.