Január óta sem a 11 százalékon álló MSZP, sem a 9 százalékos Jobbik támogatottsága nem változott érdemben az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében, a két párt küzdelme így a második helyért folytatódik.

A Fidesz-tábor január óta a bizonytalanok javára enyhén - 47-ről 42 százalékra zsugorodott -, vagyis a polgári oldal határán nagy a jövés-menés, a pillanatnyi hangulattól függ, hány támogatójából lesz valóban szavazó.

A Nézőpont Intézet arra is kíváncsi volt, hogyan vélekednek az emberek Bajnai Gordon miniszterelnök munkájáról. Noha az immár búcsúzó miniszterelnök kevésbé volt megosztó személyiség, mint Gyurcsány Ferenc, eddigi tevékenységét az iskolai osztályzatoknak megfelelő, ötfokú skálán az összes megkérdezett csak kétharmadra (2,57) értékelte.

Előttem az utódom

A Fidesz és a Jobbik támogatói átlagosan kettest adtak Bajnai Gordonnak, az azonban elgondolkoztató, hogy az MSZP szimpatizánsai is csupán erős hármast (3,28) írtak bizonyítványába.

Arról, hogy kit választana Bajnai Gordon utódjának, a megkérdezettek 42 százaléka Orbán Viktor nevét említette. Bokros Lajos jelentősen vesztett vonzerejéből: míg az év elején még a válaszadók 15 százaléka kívánta őt a kormányfői poszton látni, ma már csak 10 százalékuk tart ki mellette.

Még lehet kétharmad

A Nézőpont Intézet azt is kiszámolta, hogyan alakulhatnak az erőviszonyok a parlamentben a potenciális szavazótáborok mérete alapján. Eszerint a Fidesz gyengülése egyelőre 3 mandátum elvesztésével járt, vagyis a frakció 264 fős lenne. Az MDF szimpatizánsainak tábora 8-ról 5 százalékra csökkent, emiatt a pártnak nyolc mandátumról kellett lemondania, és 11 fős frakciót állíthatna.

Dávid Ibolya pártjának elvesztett mandátumain az MSZP (60 fő) és a Jobbik (51 fő) osztozott. Így törékenyen, de a Fidesznek még mindig meg lehet a kétharmados többsége.