A közlemény szerint az államfő azért nem írta alá a jogszabályt, mert többek között nem értett egyet azzal, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31-e és 2011. január 1-e között hat különböző időpontban lépnek hatályba.
Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, és álláspontja szerint az is elfogadhatatlan, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.
A visszaküldött törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök több kifogást is megfogalmazott.
Egyrészt Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, továbbá nem tartja elfogadhatónak, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.
"Éppen a korrupció elleni törvénynél lett volna különösen elvárható, hogy ne kerüljék meg a kormányzati egyeztetést" - hangsúlyozta az államfő.
A köztársasági elnök nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31-e és 2011. január 1-je között hat különböző időpontban lépnek hatályba. Sólyom László szerint a jogszabályok ilyen gyors és bonyolult változása veszélyezteti a hatékonyságot, megnehezíti a jogkövető magatartást, valamint az átlátható és ellenőrizhető jogalkalmazást.
Az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy az újonnan felállított Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára választja meg az Országgyűlés. A köztársasági elnök álláspontja szerint a hivatal mint államigazgatási szerv jellegéhez az alkotmány szellemében az illeszkedik, ha a miniszterelnök tesz javaslatot a hivatal elnökének személyére.
Az Országgyűlés december 14-én 179 igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött arról, hogy felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az erről szóló törvény szerint a hivatal - amely a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja lesz - autonóm államigazgatási szerv lesz.
A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában.
A hivatal elnökét az Országgyűlés hat évre választaná, az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli, és az elnök nem választható újra.
Az Országgyűlés 2009-es időszakát december 15-én zárták le, majd 2010. február 15-ére hívták össze az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülését.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál