eur:
394.01
usd:
365.68
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Az államfő megfontolásra visszaküldte a közbeszerzési hivatalról szóló törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök szerdán.

A közlemény szerint az államfő azért nem írta alá a jogszabályt, mert többek között nem értett egyet azzal, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31-e és 2011. január 1-e között hat különböző időpontban lépnek hatályba.

Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, és álláspontja szerint az is elfogadhatatlan, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.

A visszaküldött törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök több kifogást is megfogalmazott.

Egyrészt Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, továbbá nem tartja elfogadhatónak, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.

"Éppen a korrupció elleni törvénynél lett volna különösen elvárható, hogy ne kerüljék meg a kormányzati egyeztetést" - hangsúlyozta az államfő.

A köztársasági elnök nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31-e és 2011. január 1-je között hat különböző időpontban lépnek hatályba. Sólyom László szerint a jogszabályok ilyen gyors és bonyolult változása veszélyezteti a hatékonyságot, megnehezíti a jogkövető magatartást, valamint az átlátható és ellenőrizhető jogalkalmazást.

Az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy az újonnan felállított Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára választja meg az Országgyűlés. A köztársasági elnök álláspontja szerint a hivatal mint államigazgatási szerv jellegéhez az alkotmány szellemében az illeszkedik, ha a miniszterelnök tesz javaslatot a hivatal elnökének személyére.

Az Országgyűlés december 14-én 179 igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött arról, hogy felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az erről szóló törvény szerint a hivatal - amely a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja lesz - autonóm államigazgatási szerv lesz.

A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában.

A hivatal elnökét az Országgyűlés hat évre választaná, az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli, és az elnök nem választható újra.

Az Országgyűlés 2009-es időszakát december 15-én zárták le, majd 2010. február 15-ére hívták össze az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülését.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×