Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Brüsszel válasza Sólyom ügyében: Mindenkinek joga a szabad mozgás

Minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A tagállamok az uniós polgárok szabad mozgásához való jogát csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják - ez szerepel abban a levélben, amelyet az Európai Bizottság küldött válaszul a Sólyom László köztársági elnököt ért szlovákiai incidenssel kapcsolatban Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselőnek.

Gál Kinga kérdéseivel többek között arra kívánt választ kapni az Európai Bizottságtól: megtagadható-e bármilyen alapon egy tagállam hivatalos képviselőjétől, jelen esetben egy államfőtől, hogy egy másik tagállam területére beutazhasson? Ez a kérdés azzal a példa nélküli esettel kapcsolatosan merült fel, hogy 2009. augusztus 21-én a szlovák kormány megtagadta Sólyom László Szlovákia területére való belépését.

A Bizottság nevében Jacques Barrot alelnök válasza megerősíti Gál Kinga álláspontját: minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A tagállamok az uniós polgárok szabad mozgásához való jogát csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják. "A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak, amely valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére" - állapítja meg a bizottsági válaszlevél.

Annak érdekében, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg, a képviselő fontosnak tartja, hogy elsősorban a magyar kormány, ha pedig az uniós jogelvek és jogszabályok sérültek, mint az a jelen esetben vélelmezhető, akkor az Európai Bizottság megtegye a szükséges lépéseket - olvasható a képviselő közleményében.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Jelentős átalakulás küszöbén áll a biztosítási szektor: a statikus, „megkötöm és elfelejtem” típusú termékek korszakát felváltja a hiperperszonalizált, adatvezérelt ökoszisztémák világa. A Capgemini friss biztosítási tanulmánya azt vizsgálja, hogyan válhatnak a biztosítók passzív kifizetőből proaktív életmód-partnerré. Ebben az új világban a mesterséges intelligencia és a felhőalapú technológia már nem csupán lehetőség, hanem a túlélés és a növekedés kulcsa. Legyen szó GenAI-alapú kockázatértékelésről, az éghajlati kihívásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítéséről vagy a digitálisan igényes fiatal generációk megszólításáról, a jövő nyertesei azok a biztosítók lesznek, amelyek képesek lerázni öröklött rendszereik korlátait, és az ügyfélbizalmat és a technológiát egyetlen, zökkenőmentes, intelligens élménnyé formálják. A tanulmány a 10 legfontosabb trend mellett számos friss kutatási eredményt is bemutat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×