"A magánszemélyek által a Magyar Állam ellen kártalanítás miatt a Fővárosi Bíróság előtt indított eljárásban a bíróság a mai napon ítéletet hozott, melyben kötelezte az alperest, hogy a 13 napig tartó házi őrizetre figyelemmel, 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 437.110 Ft-ot, a II. rendű felperesnek pedig 400.000 Ft-ot és ennek 2007.01.03-tól járó törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet nem jogerős" - közölte a Főváros Bíróság sajtótitkársága.

Másfél éve indított húszmilliós kártérítési pert a 2006 őszi fővárosi zavargások utáni rendőri intézkedések miatt a magyar állam ellen két fiatalember.

A testvérpárt 2006 szeptember 21-ről 22-re virradóra fogták el a rohamrendőrök a Belvárosban.

A fiúkat elmondásuk szerint súlyosan bántalmazták, ütötték, rúgták, gumibotozták, elektromos sokkolóval földre kényszerítették a rendőrök. Majd a bíróság mindkettőjüket házi őrizetbe helyezte, illetve később lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, amit csupán 2007 decemberében szüntettek meg.

A két fiatalember ellen súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt büntetőeljárás indult, amelyet időközben megszüntettek. Ezután indították meg a polgári pert a magyar állam ellen, melyben fejenként 9-9 millió forintos nem vagyoni kártérítést és több százezer forintos vagyoni kártérítést követelnek a jogtalanul elszenvedett sérelmek miatt.

A kereset szerint egyikük elvesztette külföldi munkahelyét és nem tudott beiratkozni az egyetemre, másikuk pedig külföldi ösztöndíjától esett el.

Korábbi személyes meghallgatásánál a testvérpár egyik tagja a bíróság előtt elmondta: családjuk jó hírnevén is súlyos csorba esett, hiszen környezetük úgy véli, Magyarország jogállam, ahol az embereket nem börtönzik be oktalanul, azaz ők ketten is bizonyára súlyos bűncselekményeket követtek el. A magas összegű nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban megjegyezte: ez talán alkalmas lehet arra, hogy a magyar állam a jövőben tartózkodjék a hasonló jogsértésektől.

Egy korábbi tárgyaláson a magyar állam nevében eljáró igazságügyi minisztérium képviselője az alperes érdekének megóvása miatt nem járult hozzá perbeli nyilatkozatainak az újságírók általi rögzítéséhez és közzétételéhez, így csupán a bírói ismertetésből derülhetett ki a nagy nyilvánosság számára, hogy az állam nem ismeri el felelősségét az ügyben, s a kereset elutasítását kéri.