A húsz éve működő Csík zenekar mindig azon dolgozott, hogy a népzenét és a magyar kultúra igazi gyöngyszemeit, a néptáncokat igyekezzen jól megtanulni, a régi öregek tapasztalatait jól átvenni. Amikor először, a magunk szórakozására elkezdtünk muzsikálni, láttuk az emberek mosolyát, a szemük csillogását, ez pedig erőt adott ahhoz, hogy tovább csináljuk. Így vált egyre fontosabbá a megtanultak tovább adása.

Egy népzenei együttesnek, amelynek nagyon fontos a magyar népzenei kultúra megőrzése, megtiszteltetés egy ilyen szakmai díj. Miután a legutóbbi albumaink olyan közönségsikert arattak, hogy platina-, sőt dupla platinalemezek lettek, igazán jól esik a szakmai elismerés. Valahol ez a közönség szeretetéből adódott, hiszen emiatt figyeltek fel ránk, a munkánkra.

Miért tették fel a zenélésre az életüket?

A zene gyerekkorunk óta az életünk része volt, a zenélés mindig örömöt okozott, ám az is nagyon fontos, hogy az igényességre és minőségre való törekvés mellett másoknak is sikerült örömet adni. Nem azért fogtunk bele, hogy sikereket érjünk el, egyszerűen csak játszottunk, muzsikáltunk, és a jövőben is így teszünk.

Mi tartja össze húsz év óta a zenekart?

Szeretjük, amit csinálunk, ez összetart minket. Nagyon fontos az is, hogy igényesek vagyunk a munkánkra. Nem is léteznénk, ha nem így lenne.