eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Távozik a Magyar Energia Hivatal elnöki posztjáról Horváth J. Ferenc

Mandátumának lejárta előtt mintegy két hónappal távozik a Magyar Energia Hivatal éléről Horváth J. Ferenc. Vigassy Csaba szóvivő elmondta: az elnök szeptember 1-jei hatállyal nyugdíjazását kérte a miniszterelnöktől.

Bajnai Gordon kormányfő elfogadta a lemondást, és arra kérte az energiaügyi tárca vezetőjét, hogy mielőbb írjon ki pályázatot a poszt betöltésére.

A Népszabadság úgy tudja: az elnök távozása összefüggésben lehet a négy áramszolgáltatóra vonatkozó határozat módosításával. Az Elműnek, az ÉMÁSZ-nak, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek és a DÉMÁSZ-nak fogyasztónként átlagosan 500 forintot kell visszafizetnie, mert magasabb árrést alkalmaztak.

A hivatal áprilisi határozata szerint az összeg 60 százalékát a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a kisjövedelmű rászoruló ügyfeleknek kellett volna kiutalni, míg a júliusi módosítás alapján a mintegy 5 milliárd forintot a krízisalapba, illetve egy alapítványba kell befizetnie a 4 áramszolgáltatónak.

A Fidesz felszólította a kormány, hogy bízza az új kabinetre az új elnök kiválasztását, a választásokig pedig ideiglenes oldja meg a hivatal vezetését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×