Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Medgyessy Péter: Hova lett a romák integrációjára költött pénz?

Ezt kérdezte a korábbi miniszterelnök, Medgyessy Péter is. A munkanélküliségi mutatók nem javultak. Más téma: a pénzügyűrök célkeresztjében a korrupció. Válogatás a reggeli lapokból.

 A Népszabadság arról számol be, hogy úton-útfélen hallani, hogy a romák jövőjének záloga az oktatásban rejlik. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman már az ezredfordulón felhívta a figyelmet, hogy sokfelé csupán az ezért járó kiegészítő normatíva megszerzése érdekében szervezik meg a cigány kisebbségi oktatást. Ráadásul a kisebbségi oktatás címén létrehozott osztályok és tanulócsoportok azt a célt is szolgálhatják, hogy a romákat a többiektől külön kezeljék. A költségvetési pénzek így a fordított hatást érik el - az elkülönítést erősítik.

Más területen sem jobb a helyzet: a munkanélküliségi mutatók nem javultak, a romák túlnyomó többsége számára szerencsés esetben is csak az esetlegesen és rosszul fizető közmunka elérhető. Volt olyan év, amikor a hivatalos kimutatás szerint 8,5 milliárd forintot költött a kormány a romák foglalkoztatására. Viszont arra a kérdésre, hogy hány embert sikerült kiképezni és tartós munkahelyhez juttatni, Teleki László szocialista képviselő nem tudott válaszolni. Csupán annyit mondott: nagyon keveset.

Feltételezhető, hogy a munkaügyi programok milliárdjait sem mindig a romák boldogulására fordítják. Böjte József dokumentumfilmjében egy kelet-magyarországi város cigányságának vezetői panaszolják, hogy hiába nyertek pályázati pénzt a romák lakta településrész rendbehozatalára, az ebből fizetett közmunkásokat az önkormányzat inkább a központ felújítására vezényelte.


A hatalom bizottságok létrehozásával és megszüntetésével, államigazgatási átszervezésekkel foglalatoskodik. Nincs összhang a romaügyi programok között - konstatálta Göncz Kinga, még esélyegyenlőségi miniszterként. Medgyessy Péter exminiszterelnök a napokban az egyik kereskedelmi tévében közölte, hogy nem látja, hová lett az a pénz, amit az elmúlt nyolc-kilenc évben a romák integrációjára költöttek.

A Magyar Nemzet úgy tudja: Titkosszolgálati eszközök bevetésével veszi fel a harcot a korrupció ellen a vám- és pénzügyőrség. A közpénzeket magánzsebekbe terelő állami és önkormányzati tisztviselőkre az eddiginél nagyobb eséllyel sújthat le a törvény. A lap szerint a VPOP egy jelentős összeget csoportosított át egy külön részleg felállítására, amely kizárólag az ilyen bűncselekmények felderítésére összpontosít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×