Elfogytak az államfő jelöltjei, így Sólyom László, az MTI és az InfoRádió értesülései alapján, korábban már megnevezett és a parlamentben a legtöbb voksot kapott szakembereket kandidál adatvédelmi és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi posztjaira. Péterfalvi Attilát még tavaly decemberben, míg Fülöp Sándort idén februárban szavazta le a parlament. Az ombudsmanokat kétharmados többséggel kell megválasztani az Országgyűlésben.
A köztársasági elnök, elődeitől eltérően nem kéri ki előzetesen a pártok véleményét. Mint azt Jakab András alkotmányjogász, a liverpooli egyetem oktatója az InfoRádióban elmondta: az alkotmány biztosítja az államfő számára az önálló jelölés jogát.
A liverpooli egyetem oktatója szerint, ha az államfő leülne egyeztetni, akkor a pártok döntenék el, hogy kit jelöljön, a köztársasági elnök jogát csak formálisan gyakorolná, azaz a pártok elvonnának tőle egy hatáskört.
Tavaly decemberben a jövő nemzedékek ombudsmanjának Nagy Boldizsárt, adatvédelmi biztosnak újra Péterfalvi Attilát, majd februárban, Fülöp Sándort és Zombor Ferencet, áprilisban pedig Tóth Gábor Attilát és Bogdányiné Mészáros Ágnest jelölte az államfő. A harmadik fiaskó után Sólyom László már súlyosnak nevezte a helyzetet.
"Ha az Országgyűlés háromszor egymás után ok és indok nélkül nem választja meg az országgyűlési biztosokat, ez veszélyezteti az államszervezet működését. Háromszor fordult elő, hogy a parlamenti meghallgatások után a bizottságok nem hoztak fel érdemi kifogást a jelöltek ellen. Ez az eljárás veszélyezteti az államszervezet működését" - mondta az államfő.
Sólyom László a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról sem kérdezte meg a pártokat. Jelöltjét, Baka Andrást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács leszavazta, azonban a táblabírók támogatták. Az LB elnökjelöltjéről, valamint az új ombudsman-jelöltekről május 26-án szavaz a parlament.