A köztársasági elnök február közepén találkozott a frakcióvezetőkkel, akikkel közölte: a jövőben sem változtat az ombudsmanok jelölési eljárásán, és nem kíván a pártokkal előzetesen egyeztetni a kérdésről. A parlament március 14-én utasította el legutóbb az államfő jelöltjeit, amikor nem választotta meg adatvédelmi biztosnak Tóth Gábor Attilát és Bogdányiné Mészáros Ágnest. Tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én Fülöp Sándort és Zombor Ferencet szavazták le a képviselők. Sólyom László egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal.
A köztársasági elnök pénteken a már korábban adatvédelmi biztosnak jelölt, de a parlament által leszavazott Péterfalvi Attilát, illetve a zöld ombudsmannak egyszer már szintén jelölt, és ugyancsak elutasított Fülöp Sándort nevezi meg jelöltként.
Amit Sólyom László tesz, vagyis hogy nem egyeztet a parlamenti pártokkal a jelöltekről, az nem tér el az alkotmány szövegétől - emelte ki Jakab András alkotmányjogász, hangsúlyozva: a jelölés az elnök joga, az alkotmányban pedig nem találunk utalást arra vonatkozóan, hogy erről egyeztetnie kellene a pártokkal.
A liverpooli egyetem oktatója szerint, ha az államfő leülne egyeztetni, akkor a pártok döntenék el, hogy kit jelöljön, a köztársasági elnök jogát csak formálisan gyakorolná, azaz a pártok elvonnának tőle egy hatáskört.
Mádl Ferenc és Göncz Árpád idején ez volt a gyakorlat, de Sólyom László visszafoglalta a jelölési hatáskört - emelte ki Jakab András.
Jogilag ragaszkodhat ehhez a gyakorlathoz Sólyom László, az azonban egy másik kérdés, hogy mindez működőképes-e - fejtette ki az alkotmányjogász. Hozzátette: a pártoknak ugyanakkor ésszerű indokot kell adni, ha nem fogadják el az államfő jelöltjét.
Nem kell már magunkkal vinni a jogosítványt