Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Pálinkás: Pezsgő tudományos életet kell teremteni

Egy új finanszírozási rendszer megvalósítását tervezi a tudományos kutatásban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy össze kell hangolni az uniós pályázati forráslehetőségeket.

A kutatási programok jó részét jelenleg több pályázati forrásból lehet csak finanszírozni; ezeket kellene összehangolni annak érdekében, hogy a kutatók a pénzszerzés helyett a feladatra koncentrálhassanak - mondta a Magyar Tudományos Akadémia a napokban megválasztott elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Pálinkás József szerint a nyugati országokban már működő kutatásfinanszírozási rendszert kellene létrehozni, amelynek alapját az egyes szakterületeken az adott téma szakértőiből létrehozott, úgynevezett kutatási tanácsok képeznék.

Az MTA elnöke hangsúlyozta: lényeges, hogy a kutatási tanácsok tagjainak mandátuma ne legyen kormányzati ciklusokhoz kötve, Magyarországon ugyanis a kormányváltások túl nagy befolyással vannak az emberek életére, de a kutatásfejlesztésre is.

Kevésbé kell függeni attól, hogy a politikai döntéshozatalban mi történik - fűzte hozzá Pálinkás József.

Pezsgő tudományos életet teremt

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint egyik fő feladata úgy szervezni az intézmény munkáját, hogy annak eredményei, közéleti, közszolgálati szerepe világos legyen az emberek előtt.

Pálinkás József hozzátette: meg kell szerveznie az Akadémia 37 kutatóintézetének munkáját is. "Olyan belső életet kell teremteni, ahol pezsgés van" - hangsúlyozta a fizikus.

Különleges világ ez: a kutatók elvárják, hogy munkájukért megkapják az elismerést, az Akadémia elnökének pedig feladata az is, hogy ezt megszerezze tudóstársai számára - tette hozzá Pálinkás József.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×