A Népszabadságból megtudhatják, hogy nő a házasságon kívül született gyerekek aránya. Tizennyolc magyar városban már magasabb, mint a házasságban születetteké - közölte nemrég a HVG című hetilap a KSH adataira hivatkozva. A listát a Veszprém megyei, 5300 lelkes Devecser vezeti, ahol 2005-ben három csecsemőből kettő házasságon kívül született. Holczinger László, Devecser polgármestere - mint közölte - nem örül annak, hogy települése élen jár a házasságon kívül született gyerekek tekintetében. Sietve hozzátette: országos jelenségről van szó.

A Magyar Nemzet szerint Magyarok Egymásért Szövetsége néven pártot is alapított, és elindult a 2006-os országgyűlési választásokon Földesi-Szabó László, a milliárdos csempészéssel és adócsalással meggyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvány elnöke. Földesi a pártalapítás jogi ügyleteinek lebonyolításával Simon Ibolyát bízta meg, aki akkoriban a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is dolgozott, majd később az alapítvány kurátora lett. Szilvásy György nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter testvérének, Szilvásy Istvánnak is korábban született, kiterjedtebb kapcsolatai voltak nemzetbiztonsági tisztekkel. A BM-kórház nevében például - Szilvásy mellett - az a Mezei Csaba gazdasági-informatikai igazgató hagyta jóvá az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal történő szerződéskötést, aki a Horn-érában az NBH gazdasági vezetője volt, s akit 2004-ben a hivatal egyik főigazgató-jelöltjeként emlegettek.

A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy június 1-jétől 14-éig Budapesten és Kecskeméten forgatják a 4.6 millió euró (mintegy 1,2 milliárd forint) költslgvetésű Clara című filmet német, francia és magyar koprodukcióban. A mozifilm a zeneszerző Robert Schumann felesége, Clara Schumann életéről szól. A produkció 70 százalékban német, 20 százalékban francia, a fennmaradó részben pedig magyar hozzájárulással készül. A címszereplő Martina Gedeck, aki többekk között az idei Oscar-díjas német filmben, A mások életében is főszerepet játszott.

A Világgazdaság szerint soha nem látott mértékben özönli el a világ fejlett és kevésbé fejlett országait is a hamisított áruk áradata. Az EU-tagállamok vámhatóságai a 2005-ös 26.000 után tavaly már több mint 36.000 esetben foglaltak le kalóztermékeket. Magyarországon szintén az elmúlt két évben ugrott meg látványosan a lefoglalások értéke, meghaladva a négymilliárd forintot. A kalózáruk terjedése nemcsak a gazdasági károk miatt okoz egyre nagyobb gondot, hanem az ilyen termékek veszélyessége következtében is.