"Úgy növekedünk, hogy abból holnap sem lesz baj." "Takarékos állam, kisebb hiány." Két közcím abból a 36 oldalas összefoglalóból, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vitt magával a Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésére tavaly augusztus 19-én.

Az Index a Köztársasági Elnöki Hivataltól megszerezte az összeállítást, amely gyakorlatilag a kormány által akkor kommunikált adatok összefoglalója. A magyar gazdaság helyzetéről 2005-ben folytatott vitákban a kormány röviden a következőket állította: a reálgazdasági fejlődés, a reálbérek emelkedése és a gazdasági növekedés mellett javul az államháztartás helyzete is, a tavalyi évre 3,6 százalékos hiányt terveztek és mondtak megvalósíthatónak egészen az év végéig. Ezek köszönnek vissza az államfő részére készített "bizalmas" beszámolóban is.

Harminchat oldalas sikersztori

"Az irányváltás sikerült, a belső kereslet helyett újra az export és a beruházás a gazdasági növekedés motorja, a reálbér összhangban növekszik a termelékenységgel, a versenyképesség javul. A 2003-ban megindult gazdaságpolitikai irányváltás kedvező hatásai 2005-ben érzékelhetők, és segítik a hosszú távú egyensúlyi növekedési pályára kerülést" - kezdődik a 36 oldalas összefoglaló, majd ezeket a mondatokat fejti ki.

Olvassa el mind a 36 oldalt, itt!

Az államháztartás helyzetét illetően a kormány kifejezetten kedvező folyamatokról számolt be az államfőnek. Gyurcsány Ferenc ahogy a nyilvánosság előtt, úgy a Sándor-palotában is 3,6 százalékos költségvetési hiányt jelölt meg 2005-re. (Ez az adat tavaly szeptemberben "hivatalosan" is tarthatatlanná vált, miután kiderült, az Eurostat nem fogadja el az állami pénzből épülő autópályák építésének ppp-konstrukciós elszámolására vonatkozó költségvetési trükköt.)

Az elemzések jelezték

Részben a tavaly csakugyan történelmi mélységbe süllyedt inflációnak, részben viszont a "magyar gazdaságpolitikába vetett nagyobb bizalomnak" tudta be a beszámoló az állampapírok hozamának folyamatos csökkenését.

Tavaly elemzések sora hívta fel a figyelmet arra: a fejlett országokban alacsony szint miatt relatíve magas magyar kamatszint elégséges ahhoz, hogy a profitért nagyobb kockázatot vállalni kész befektetési alapok részéről egyfajta kegyelmi állapot jellemezze a feltörekvő piacokat, így Magyarországot is. De ekkor már tudható volt az is: kamatemelési ciklus kezdődik a fejlett országokban, azaz fordul a kocka, ami idén márciusban meg is történt.

Sólyom László tudhatta

Más kérdés, hogy a köztársasági elnök a Gyurcsány-féle tájékoztatóhoz képest tudhatta, hogy a gazdasági helyzetet illetően a kormány nem mindenben mondott igazat. Ez több nyilatkozatából is kiderül, közte az is, hogy úgy vélte: államfőként nem volt a megszólalásaiban foglaltaknál komolyabb beavatkozási lehetősége.

Sólyom László 2006 januárjában a Heti Válasznak egyebek között azzal indokolta, hogy a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a választásokat, hogy "az ország helyzete azt követeli, hogy mihamarabb alakuljon meg az új Országgyűlés, álljon fel a következő kormány, és hozza meg az elkerülhetetlen gazdasági, főleg az államháztartást érintő intézkedéseket".

Egy nappal Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után pedig Sólyom László kijelentette: az "tartalmi szempontból nem jelentett újdonságot". Azt, hogy miért nem szólt a választások előtt, Sólyom László a Magyar Nemzetben így indokolta: "Köztársasági elnökként (...) csak árnyalt, kiegyensúlyozott megszólalásra van lehetőségem. Hiszen minden lépésemet - egyelőre még - a bal-jobb politikai erőtérben helyezik el, azaz azt figyelik, egy-egy döntés, nyilatkozat mely politikai erőnek kedvez. Kampányidőszakban ez fokozottan érvényes. Én nem állhatok be korteskedni egyik fél mellé sem, és ennek a látszatát is kerülnöm kell."