Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Nem rögzítették írásban Demszky főpolgármester-jelöltségét

Demszky Gábor főpolgármester csak aláíróként szerepel az MSZP és az SZDSZ budapesti együttműködéséről szóló szerződésben. Az InfoRádió birtokába került kétoldalas dokumentumban nem jelentik ki, hogy ő a koalíció főpolgármester-jelöltje.

Lakos: Demszky a jelölt, Tarlós nehéz ellenfél

Demszky Gábor neve valóban nem szerepel a koalíciós pártok közötti együttműködési megállapodásban, de ettől függetlenül ő a közös főpolgármester-jelölt - jelentette ki az InfoRádió megkeresésére az SZDSZ budapesti elnöke. Lakos Imre közölte, hogy a szerződés a személyi kérdések helyett a közös kampány és a remélt választási győzelem feladatait összegzi. Demszky Gábor jelöltségéről azonban mindkét párt legfelső döntéshozó testülete döntött - emelte ki a fővárosi pártvezető.

"Nehéz ellenfél" - mondta Lakos Imre, amikor az InfoRádió Tarlós Istvánról, a Fidesz és szövetségesei által támogatott független főpolgármester-jelöltről kérdezte. Az SZDSZ-es politikus szerint Tarlós István kiváló polgármester, azonban nem független jelölt. Hozzátette: Demszky Gábor eddigi kihívói közül Tarlós István az, "akinek a legtöbb köze van az önkormányzatokhoz".

Demszky hiányzik a megállapodásból

A megállapodás rögtön az első mondatban leszögezi, hogy a két párt Budapest közös vezetésére készül.

Az MSZP és az SZDSZ hat munkacsoporttal vág neki az őszi önkormányzati választásnak. Az egyik ilyen testületnek az lesz a feladata, hogy egyeztesse a Podmaniczky, a Sikeres Budapestért és az Új Magyarország című programokat.

A második munkacsoport azt vizsgálja, hogy az egyensúlyteremtő intézkedéseknek milyen hatása lesz a fővárosra, míg a harmadik meghatározza a közigazgatási reform budapesti teendőit.

A megállapodás nagy hangsúlyt fektet a fővárosi és a kerületi önkormányzatok viszonyának rendezésére, ami azért fontos, mert ellenlábasai szerint Demszky Gábor ezen a téren nyújtotta a leggyengébb teljesítményt.

Úgy tűnik, nincs rendben minden azzal sem, ahogyan az MSZP és az SZDSZ eddig egyeztetett a főváros irányítása során, mert a megállapodás ezen a téren is előrelépést sürget, sőt erre a célra is lesz egy külön munkacsoport.

Szintúgy külön testületet hoz létre az MSZP és az SZDSZ a kerületi egyeztetések elősegítésére, bár a szöveg utal arra, hogy a fővárosi önkormányzati rendszert alapjaiban meg kell változatni.

Egy hatodik munkacsoport lesz a felelős a kampány összehangolásáért, amelynek várható témái is ott sorakoznak a megállapodásban.

Ilyen az Aquincumi-híd, a ferihegyi gyorsvasút, az elővárosi vasút, az 1-es és 3-as villamos vonalának meghosszabbítása, valamint a Közraktár, a Gázgyár, a Moszkva-tér és a gyógyfürdők fejlesztése, illetve a Budapest Szíve program továbbvitele.

Az MSZP és az SZDSZ az együttműködésről szóló dokumentum szerint arra törekszik, hogy minél több kerületben közös jelöltet indítson.

A megállapodást Hiller István, az MSZP elnöke és Kuncze Gábor, az SZDSZ vezetője mellett aláírta Molnár Gyula, a szocialisták budapesti elnöke, Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×