Nem tudom, nem vagyok jó elemző. Nem lepne meg, ha 3-4 százalékkal alacsonyabb lenne a részvétel, mint az első fordulóban, de ennek az ellenkezője sem. Mindkettőről meg tudnám magyarázni, hogy miért az történik.

A legvalószínűbb, hogy a szocialista-szabad demokrata koalíció kormányozhat tovább, de az is egy forgatókönyv, hogy az MSZP egyedül is képes többséget szerezni és kormányozni. Ezzel számolnak-e, és mit tesznek, ha ez történik?

A parlamenti politizálás alapszabálya, hogy a többség birtokában kormányozni kell. A mások oldalról viszont megállapodást kötöttünk a szabad demokratákkal a második forduló előtt. Mindenki azt gondolja, hogy többség birtokában egyedül kell kormányozni, én azonban azt gondolom hogy le kell ülni, és meg kell beszélni az ország dolgait. De ennek a valószínűsége csaknem elhanyagolható. Nem kell légvárakat építeni. El kell menni szavazni, és ebből egy tisztességes, stabil többség építhető.

Ha mégis ez a légvárépítési forgatókönyv valósul meg, akkor mit ajánl a szabad demokratáknak?

Tárgyalunk, aztán a tárgyalás végén meglátjuk, hogy mire jutunk egymással.

Azzal számolnak-e, hogy a Fidesz képes fordítani, és az ellenzéki párt alakít kormány?

Nekünk akkor azzal nincs dolgunk, tehát nincs rajta mit számolni. Ennek egyébként igen kis esélyét látom. Egy esetben történhet meg, ha a szocialisták és a szabad demokraták támogatói tömegesen otthon maradnak, mert azt gondolják, hogy pártjuk már megnyerte a választást.

Ha mégsem szereznek többséget, konstruktív ellenzéket alkotnak-e majd? Ha megszorításokra kerül a sor, megszavazzák-e ezt ellenzékből?

Nincs más út, mint a konstruktív ellenzék. Nem jó irány, ha széthasad a politika és a közélet. Nem arról szól az ország, hogy a kormánynak van felelőssége, az ellenzéknek pedig nincs. A felelősség nagyjából azonos, a lehetőségek különbözőek. 1998 óta Magyarországon az államot érintő komoly reformok nem voltak. Hatalmas adósságot halmoztunk fel: kistérségi igazgatás, regionalitás, önkormányzati világ, pártpénzügyek sokasága, korrupció kérdése, ezernyi dolog van. Össze kell végre kapaszkodni, és abbahagyni azt, hogy bármit akar csinálni egy kormány, az ellenzék nemet mond. Azaz válaszolva a kérdésére, minden olyat támogatni fogok, ami egy igazságosabb, dinamikusabb állami működés felé visz.

A politikusok mégis mindig rossznak tartják a másik oldal álláspontját.

Ha nyerünk ezen a választáson, akkor nemcsak kormányalakítási tárgyalásokban kezdünk, hanem el fogok menni az ellenzéki pártok vezetőihez is. El fogom mondani, hogy mit szeretnék csinálni, és ehhez támogatást kérek majd. Ha mi veszítenénk - amelyre nem számítok -, és hozzám bekopog egy kormánypárti politikus, akkor én is meg fogom hallgatni.

Mit tesznek abban a néhány napban, amíg összeszámolják a második forduló szavazatait?

Ugyanazt, amit eddig. A kormány kormányoz, nem lehet arra számítani, hogy hirtelen váratlan intézkedések sorozatát teszem. Engem nagyon zavart 2002-ben, amikor a már éppen távozó kormány a választásokat követően megtáltosodva milliárdokat osztott ki. Ezt elegánsan nem teheti meg demokratikusan működő kormány.

Korábban azt mondták, hogy néhány intézkedést, a reformok előszobáját meg kell kezdeni. Szakemberek szerint sürget az idő, napokat sem lehet várni.

Nem, szerintem ilyen nincs. Ki kell várni, míg a kormányfő megbízást ad, majd a parlamenti felhatalmazást. Nincs olyan helyzet, hogy azonnal intézkedni kelljen. Ha lenne, azt már ma meg kellene tenni.
Sürgeti majd a köztársasági elnököt a kormányalakítási megbízás megadására? Erre volt már példa.

Miért tenném? Elnök úr nyilván valamennyi lényeges körülményt megfontol, és ésszerű időben megadja a megbízást. A "szűk keresztmetszet" nem az elnöki elhatározás, hanem hogy a parlamenti pártok a jobb működésről meg tudnak-e állapodni minél hamarabb. Elég sok kritika éri a mai bizottsági szerkezetet és sok mindent a parlamentben, azzal több nap eltelhet, míg erről egyeztetnek a pártok. Arra számítok, hogy csak május közepén ülhet össze az Országgyűlés.

A bizottsági szerkezetre nézve a szocialistáknak van valami elképzelésük?

Van egy átfogó javaslata Szili Katalin elnökasszonynak a bizottsági struktúra egyszerűsítéséről, kevesebb bizottság létrehozásáról, egy kisebb parlamentről. A parlamenti tagok díjazásáról, hogy mindenki csak egy bizottságban kapjon helyet. Mi ezt elő fogjuk terjeszteni, remélem, hogy gyorsan megállapodhatunk erről.

Ellenzéki jogosítványokat és a parlament alapvető működését nem érinti a változtatás?

Az egy nem jó gyakorlat, ami elindult 1998-ban, például hogy az interpellációs időt, ami döntően ellenzéki idő kellene hogy legyen, a kormánypártiak is használják. Azon kellene gondolkodni, hogy az ellenzéki jogokat hogyan lehet bővíteni. A demokratikus meggyőződés által mindenki tudta, hogy az interpellációs időszak nagy részét az ellenzéknek kell adni, hiszen ő ellenőrzi a kormányt.
Melyek lesznek a legvitásabb kérdések a szabad demokratákkal a kormányalakításkor? A sajtó például az egészségügyet említi, ahol a modellekben is eltér a két párt álláspontja.

Én nem látok nagy különbséget. Nagyrészt együtt tud haladni a két párt, csak a végső kérdés a vitás, hogy a biztosítás alapú egészségügyben egy vagy több biztosító legyen-e. De bár már csak itt lennénk. Magához a biztosítás alapú egészségügy megteremtéséhez is kell négy év. Én egészségügyben nem számítok nagy vitára.

Miben számít nagy vitákra a szabad demokratákkal?

A részleteket illetően számítok vitára. Alapfilozófia tekintetében ez a két párt elég közel áll egymáshoz. Õk jobban hisznek a piac mindenhatóságában. Mi inkább egyenlőségpártiak vagyunk, ők inkább szabadságpártiak.

Néhány dologba azért nem fogott bele, mert nem volt rá elég idő. Most van-e ilyen dolog?

Nincs. De szembe kell nézni azzal, hogy ha az ország előtt 15 probléma van, akkor azt nem lehet mind négy év alatt megoldani. A választások után a legizgalmasabb politikai négy év fog következni, a rendszerváltás óta eltelt legátfogóbb reformokra.

(A beszélgetést itt meghallgathatja!)