Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Főiskolai trükk: 150 ezer forint félévente, "önkéntesen"

Nyilatkozatban ismertetné el a Budapesti Gazdasági Főiskola az idegen nyelvű, de tandíjmentes képzésben tanuló hallgatókkal, hogy kötelező befizetni a félévenkénti 150 ezer forintos többletszolgáltatási díjat.

"Tudomásul veszem és elfogadom, hogy a képzés keretében nyújtott többletszolgáltatásért idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj fizetésére vagyok kötelezett a tanulmányok teljes időtartamára vonatkozóan" - ez az egyik opció azon az InfoRádió birtokába került nyilatkozaton, amellyel a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Karán idegen nyelvű képzésben, de tandíjmentesen tanuló hallgatók nyilatkozhatnak jövőjükről.

Ha ezt a pontot választják, a megszokott keretek között folytathatják tanulmányaikat.

Ha a másikat, amellyel nem vállalják a további fizetést, akkor átkerülnek a magyar nyelvű képzésbe, ez esetben viszont nem azt a diplomát kapják, amire a beiratkozáskor számítani lehetett.

Az intézmény vezetése ez idáig nem reagált az InfoRádió megkeresésére, így egyelőre nem tudni, hogy az intézménynek mi volt ezzel a célja.

A biztos szerint jogtalan

Korábban az oktatási jogok biztosa megállapította: négy intézményben jogszerűtlenül szedtek pénzt tandíjmentes hallgatóktól.

Aáry-Tamás Lajos az InfoRádiónak elmondta: mostanáig - a Budapesti Gazdasági Főiskola kivételével - minden intézmény átalakította képzési rendszerét az észrevételeinek megfelelően.

A BGF kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolai kara azonban továbbra is 150 ezer forintot kér többletszolgáltatási díj címén minden idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatótól, hiába jelentkeztek tandíjmentes képzésre - mondta Aáry-Tamás Lajos.

Az ombudsman kijelentette: az új felsőoktatási törvény egyértelművé teszi azt, hogy a BGF-en folytatott gyakorlat jogszerűtlen.

Felháborodás

Az InfoRádió értesülései szerint a kiosztott dokumentum nagy felháborodást váltott ki az érintett hallgatókban. A diákok többsége állítólag aláírta a nyilatkozatot, de a diploma kézhezvétele után jogi útra tereli az ügyet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×