Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Állami kézbe veszik a légimentést

Januártól akár hónapokra is leállhat a légimentés Magyarországon - állítja a mentőhelikoptereket üzemeltető Base Kft. szóvivője. Az Országos Mentőszolgálat szerint épp ellenkezőleg: korszerűsítik és állami kézbe veszik a szolgáltatást.

Edelényi Gábor, a Base Kft. szóvivője az InfoRádiónak azt mondta: a szegedi és pécsi helikopterbázis bezárása után jelenleg az ország déli fele ellátatlan. Szerinte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) elbocsátotta, vagy földi szolgálatra vezényelte a légimentésben dolgozókat, a légi szállításra szoruló betegeket pedig sokszor gépkocsival szállítja.

A szóvivő közölte: az OMSZ által létrehozott kht. még nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, ezért januártól akár hónapokig a földre kényszerülhetnek a helikopterek.

Az OMSZ szóvivője visszautasítja ezeket az állításokat, mint mondta: a légimentés jelenleg is az egész ország területén működik, azonban a téli időjárás miatt a helikopterek kevesebbet repülhetnek.

Győri Pál az InfoRádióban azt mondta: a kormányhatározatnak megfelelően januártól a légimentést egy teljesen állami tulajdonban lévő közhasznú társaság végzi. A kht már rendelkezik a légijármű-üzemeltetési engedéllyel, és a dolgozóknak felajánlották: folytassák munkájukat a társaság keretein belül.

A szóvivő hozzátette: a meglévő gépek mellé újabb mentőhelikoptereket vásárolnak, a tervek szerint 2006 júniusig öt darab áll szolgálatba. Ennek eredményeképpen jövő nyáron már hat légibázisról nyolc helikopterrel tudjuk biztosítani a légimentést – hangsúlyozta Győrfi Pál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×