Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Most mi következünk jelentésű felirattal ellátott óriásplakát Teheránban 2025. június 14-én. Az előző nap az izraeli légierő sorozatos csapásokat indított Irán nukleáris képességei gyengítésének és nagy hatótávolságú rakétái megsemmisítésének érdekében, és támadás érte a Forradalmi Gárda teheráni főhadiszállását is.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Sárközy Miklós: patthelyzet van Iránban, a káosz és az anarchia felé tart az ország

Véget érhet-e az Iszlám Köztársaság jelenlegi formájában, milyen állapotban van az ellenzék és mit akarhat a lakosság többsége? – erről is beszélt Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református egyetem docense az InfoRádióban.

Péntek óta tart a fegyveres konfliktus Izrael és Irán között. A zsidó állam célzott támadásokkal likvidálta az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda legfontosabb vezetőit, valamint olyan atomtudósokat, akik az ország nukleáris programjának fejlesztésén dolgoztak. Izrael állítása szerint a megelőző csapás azt a célt szolgálta, hogy meggátolják, hogy Irán nukleáris fegyvert tudjon létrehozni, ezért is volt a célpontok között több nukleáris létesítmény is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban ezen túlment, és arra szólította fel az iráni lakosságot, hogy lázadjon fel a saját vezetése ellen.

„Abban ne reménykedjen senki, hogy Iránban most egy nagy ellenzéki párt felkel, ilyen nincsen Bár van egy csomó sértett ember, szervezett ellenzéki mozgalomnak, ellenzéki nagy pártnak nincsen nyoma” – fogalmazott az InfoRádióban Sárközy Miklós. A szakértő meglátása szerint a társadalom fele rendszerellenes, fele pedig a rendszer eltartottja. Azt viszont kiemelte, hogy jelenleg rendkívül képlékeny a helyzet, az iráni állam bizonyos funkciói bomlásnak indultak, és szerinte vannak arra jelek, hogy a rezsim már nem tud mindent kontrollálni.

„Amikor egy államot olyan jellegű katonai agresszió, mint most Iránt, akkor természetszerűleg rogyadozni fognak a funkciók”

– folytatta a Károli Gáspár Református egyetem docense, példaként említve, hogy nem működnek a bankautomaták, nem férnek hozzá az emberek a számláikhoz, sorok alakulnak ki a benzinkutaknál, üzemanyaghiány kezd fellépni, akadozik az internet, bár utóbbi akár az iráni rezsim eszközei is lehet. Megjegyezte, már börtönökből is szabadultak ki rabok, úgyhogy „krízishelyzet van”.

Beszélt arról is, hogy azok az irániak, akik mondjuk részt vettek korábban a Mahsza Amini-tüntetéseken (a kurd származású nő 22 évesen az iráni rendőrségi őrizetben halt meg) vagy más módon felléptek a rezsim ellen, most becsapva érzik magukat, ugyanis egyfelől megmaradt az iráni rendszer elleni ellenszenvük, de egyáltalán nem úgy képzelték, hogy izraeli vagy amerikai katonai invázió törjön be az országba. Tehát számos olyan poszt látható az interneten, amelyben kendő nélküli nők tiltakoznak az amerikai vagy izraeli beavatkozás ellen. „Nagyon faramuci helyzetben vagyunk, az irániak többsége jelen pillanatban a hazáját félti, a nemzetét félti, és azt látja, hogy a mostani rendszer ugyan hanyatlik, de ez olyan áron történik, ami az országot is lerombolja” – mondta Sárközy Miklós.

Az izraeli tervhez, hogy rezsimváltás legyen, nincs helyi vezető, egyedül az utolsó iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi fia bukkanhat fel mint lehetséges jelölt. A szakértő hozzátette: a mai iráni rendszer leggyengébb pontja, hogy elöregedett az elitje, és nem képes a valóságot megfelelően érzékelni. Magyarán olyan emberek vannak hatalmon, akik már 1979-es iráni iszlám forradalom idején is érett férfiak voltak, miközben azóta már generációk nőttek fel, akik ki lettek rekesztve a vezetésből. „Egy 1979 körüli narratívát akarnak rájuk erőltetni még mindig. Ez a nagy probléma Iránban” – mondta.

Az iráni rendszer megreformálására az elmúlt 20-25 évben már voltak kísérletek, Mohammad Khatami vagy Hasszán Rohani elnök személyében, akik részben Nyugaton éltek, nyugati kapcsolatokkal rendelkeztek és megpróbáltak egy élhetőbb Iránt létrehozni, de sem belülről, sem pedig a nyugati világtól nem kaptak igazi támogatást – magyarázta az egyetemi docens. Ezért a reformista erők marginalizálódtak, sem az Iránban élő emberek, sem az izraeli–amerikai elitek nem bíznak bennük, és nem is képesek megragadni a hatalmat, ráadásul egy kalap alá vették őket a valóban masszívan Nyugat-ellenes csoportokkal.

Sárközy Miklós szerint jelenleg

patthelyzet van Iránban, ami a káosz és az anarchia felé tart,

ami nagyon nagy baj, mert egy Törökország méretű és potenciálú országról van szó, ahol az állam szétesésével járó járulékos problémák tűnhetnek fel, például hogy emberek tömegei akarják elhagyni hitelen az országot, de a polgárháború veszélye is fennáll, hiszen nem tudni, hogy milyen jövőt képzelnek el az Iránnal foglalkozó nagyhatalmak, pusztán csak arra korlátozódik a befolyásuk, hogy megdöntsék a mostani iráni rendszert. Ez egy nagyon kockázatos és nagyon veszélyes szituáció – emelte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×