Ahhoz képest, hogy milyen nagyszerűek a magyar borok, a nemzetközi elismertségük még nem elégséges; ezen kíván segíteni a készülő Magyar Bormarketing Stratégia – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budapesten megrendezett 11. Borkonferencia megnyitóján pénteken.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a nem megfelelő külföldi elismertség nem a magyar borászok munkáján múlik, ma már ugyanis nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér.
Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy ösztönzi a magyar borok ismertebbé, népszerűbbé tételét nemzetközi téren is – közölte, hozzátéve: a készülő bormarketing-stratégia mögött világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Gulyás Gergely rámutatott:
összehangolt, a szakma támogatását bíró, elsősorban nemzetközi kampányra van szükség.
A készülő bormarketing-stratégia mögött világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte.
Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára felidézte, hogy tavaly kisebb mennyiségű, de jó minőségű bor került a magyar pincékbe.
Az idei év első két hónapja Európa sok részén aszályos volt, Magyarországon ellenben szerencsére elegendő csapadék hullott, ami bizakodásra ad okot – jegyezte meg.
Nobilis Márton beszámolt arról is, hogy mára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) korszerű rendszer épült ki a borhamisítások ellen.
Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a következő négy évre a Magyar Bormarketing Stratégia kidolgozására és végrehajtására kapott megbízást.
Feladatai közé tartozik a kutatások felügyelete, a bormarketing-tevékenységek koordinálása, a stratégia kidolgozása és az ennek keretében megvalósuló programok irányítása, szabályozási javaslatok tétele, folyamatos trendfigyelés, termékfejlesztés, valamint a kitörési pontok keresése.
Mindehhez a kormánybiztos – elmondása szerint – széles szakértői gárdára, nemzetközi tapasztalattal is bíró szakemberekre támaszkodhat, miközben szoros együttműködés alakult ki az Agrárminisztériummal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Digitális Magyarország Ügynökséggel is.
A munka eredményét végül az mutatja majd, hogy a magyar bor ára emelkedik-e vagy sem – mutatott rá.
Rókusfalvy Pál problémaként azonosította, hogy
„keszekusza” a magyar bor termékstruktúrája,
nincs egységes, egyértelmű jelleg, amelyet a nemzetközi piacon mindenki magyarként ismer.
Nincs rendjén az sem, hogy ugyanazt a típusú bort meg lehet venni 2 ezer és 200 ezer forintért is - figyelmeztetett, hozzáfűzve: az eredetvédelemnek rendeznie kell ezt a kérdést.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a magyar borágazat sok szempontból "az utolsó órában" van: csökkennek a szőlőterületek és a borfogyasztás, miközben előretörőben a nemzetközi konkurencia.
Mint kiemelte, egyik legnagyobb szövetségesnek a fiatal generációt tekintik mind a fogyasztók, mind a borászok között.
A fiatal fogyasztók megnyerése, edukálása alapvető fontosságú, őket már egészen más módszerekkel, csatornákkal lehet elérni, mint az idősebbeket. A kommunikáció mellett azonban az is fontos, hogy a hirdetett termék azonnal elérhető legyen – mondta el.
Rókusfalvy Pál hasonló jelentőségűnek nevezte a borászok edukációját is, üdvözölve például a Tokaj-Hegyalja Egyetem elindulását. Az „érzelmi, szakrális” háttér mellett minden borásznak közgazdásznak is kell lennie – fogalmazott.
A digitalizációról szólva kiemelte, ez egy olyan „kötelező kör”, amely a termelésben, az adminisztrációban és az értékesítésben is fontos, előre kell lépni például az e-pincekönyv kérdésében.
A kormánybiztos elmondása szerint a belföldi és a külföldi piac a marketing szempontjából külön megközelítést igényel.
A készülő stratégia a világpiac mellett külön figyelmet fordít a régióra, és vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a magyar borágazat hogyan állhat egy regionális együttműködés élére – közölte Rókusfalvy Pál.
