Ahhoz képest, hogy milyen nagyszerűek a magyar borok, a nemzetközi elismertségük még nem elégséges; ezen kíván segíteni a készülő Magyar Bormarketing Stratégia – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budapesten megrendezett 11. Borkonferencia megnyitóján pénteken.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a nem megfelelő külföldi elismertség nem a magyar borászok munkáján múlik, ma már ugyanis nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér.

Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy ösztönzi a magyar borok ismertebbé, népszerűbbé tételét nemzetközi téren is – közölte, hozzátéve: a készülő bormarketing-stratégia mögött világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre.

Gulyás Gergely rámutatott:

összehangolt, a szakma támogatását bíró, elsősorban nemzetközi kampányra van szükség.

A készülő bormarketing-stratégia mögött világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára felidézte, hogy tavaly kisebb mennyiségű, de jó minőségű bor került a magyar pincékbe.

Az idei év első két hónapja Európa sok részén aszályos volt, Magyarországon ellenben szerencsére elegendő csapadék hullott, ami bizakodásra ad okot – jegyezte meg.

Nobilis Márton beszámolt arról is, hogy mára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) korszerű rendszer épült ki a borhamisítások ellen.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a következő négy évre a Magyar Bormarketing Stratégia kidolgozására és végrehajtására kapott megbízást.

Feladatai közé tartozik a kutatások felügyelete, a bormarketing-tevékenységek koordinálása, a stratégia kidolgozása és az ennek keretében megvalósuló programok irányítása, szabályozási javaslatok tétele, folyamatos trendfigyelés, termékfejlesztés, valamint a kitörési pontok keresése.

Mindehhez a kormánybiztos – elmondása szerint – széles szakértői gárdára, nemzetközi tapasztalattal is bíró szakemberekre támaszkodhat, miközben szoros együttműködés alakult ki az Agrárminisztériummal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Digitális Magyarország Ügynökséggel is.

A munka eredményét végül az mutatja majd, hogy a magyar bor ára emelkedik-e vagy sem – mutatott rá.

Rókusfalvy Pál problémaként azonosította, hogy

„keszekusza” a magyar bor termékstruktúrája,

nincs egységes, egyértelmű jelleg, amelyet a nemzetközi piacon mindenki magyarként ismer.

Nincs rendjén az sem, hogy ugyanazt a típusú bort meg lehet venni 2 ezer és 200 ezer forintért is - figyelmeztetett, hozzáfűzve: az eredetvédelemnek rendeznie kell ezt a kérdést.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a magyar borágazat sok szempontból "az utolsó órában" van: csökkennek a szőlőterületek és a borfogyasztás, miközben előretörőben a nemzetközi konkurencia.

Mint kiemelte, egyik legnagyobb szövetségesnek a fiatal generációt tekintik mind a fogyasztók, mind a borászok között.

A fiatal fogyasztók megnyerése, edukálása alapvető fontosságú, őket már egészen más módszerekkel, csatornákkal lehet elérni, mint az idősebbeket. A kommunikáció mellett azonban az is fontos, hogy a hirdetett termék azonnal elérhető legyen – mondta el.

Rókusfalvy Pál hasonló jelentőségűnek nevezte a borászok edukációját is, üdvözölve például a Tokaj-Hegyalja Egyetem elindulását. Az „érzelmi, szakrális” háttér mellett minden borásznak közgazdásznak is kell lennie – fogalmazott.

A digitalizációról szólva kiemelte, ez egy olyan „kötelező kör”, amely a termelésben, az adminisztrációban és az értékesítésben is fontos, előre kell lépni például az e-pincekönyv kérdésében.

A kormánybiztos elmondása szerint a belföldi és a külföldi piac a marketing szempontjából külön megközelítést igényel.

A készülő stratégia a világpiac mellett külön figyelmet fordít a régióra, és vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a magyar borágazat hogyan állhat egy regionális együttműködés élére – közölte Rókusfalvy Pál.