Tudósítóink

Tizennégy órás "alvás" után felébredt az az asszony, akit klinikai halottnak nyilvánítottak a nyugat-franciaországi Bordeaux város egyik klinikáján. Az eset azért került a figyelem középpontjába, mert az orvosok egy olyan papírt akartak aláíratni a 60 éves nő fiaival, amellyel engedélyezték volna, hogy anyjukat lekapcsolják a lélegeztető gépről.

Csődöt jelentett az amerikai tele-evangelizmus egyik bástyája, az úgynevezett Kristály Katedrális. Az üveghegyre emlékeztető épületet üzemeltetők 43 millió dolláros adósságot halmoztak fel, és nincs, aki kihúzza őket a bajból.

Az Egyesült Államokkal és a nyugati államokkal dacoló Irán és Venezuela úgynevezett "tengeri közösséget" hoz létre az export és az olajszállítás megerősítésére. Erről állapodott meg Teheránban vendéglátójával Hugo Chávez venezuelai elnök, aki azt mondta: minden lehetséges módon támogatni fogja az atomprogramja miatt ENSZ-szankciók által sújtott Iránt.

Az Amerikai Népszámlálási Hivatal adatai szerint 51 éve nem volt olyan nagy a szegények száma az Egyesült Államokban, mint tavaly. Minden hetedik polgár él szegénységben, a legnagyobb arányban néhány déli államban.

A román és a német szabályok szerint a külföldön élő állampolgárok is szavazhatnak a választásokon, a szigetországot elhagyó britek azonban csak 15 éven át gyakorolhatják szavazati jogukat. Az InfoRádió tudósítói annak kapcsán adtak erről jelentést, hogy Balsai István, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke közölte: a tervek szerint kiveszik az alaptörvényből azt a passzust, amely állandó magyarországi lakhelyhez köti a választójogot.

Az Egyesült Arab Emirátusok legmagasabb bírói testülete szerint a férjek és apák megverhetik feleségüket és gyerekeiket, de ha ezzel fizikai nyomot hagynak rajtuk, az már jogellenes. Az Emirátusokban nagyszámú nyugati és más külföldi is él, és a törvényeket velük szemben is alkalmazhatják.

Olaszországban négy embert letartóztattak miután kiderült: savban oldották fel egy a maffia ellen valló, besúgónak tartott nő holttestét. A rendőrök szerint az áldozatot meg is kínozták, mielőtt megölték volna.

Fekete keddre készül Franciaország. A szakszervezetek ugyanis ismét, szeptember 7-e óta immár hatodszor hívják az utcára az embereket a nyugdíjreform elleni tiltakozásul. Bár egyre inkább a káosz jelei mutatkoznak az országban, nem kizárt, hogy ez lesz a tiltakozások utolsó napja. A szakszervezeti egység ugyanis repedezni látszik.

Futballhuligánokról tárgyal a szerb parlament a gazdasági és szociális gondok helyett, és várhatóan meg is szigorítja az idevonatkozó törvényt. A módosítás szombatig érvénybe lépne, akkor ugyanis a két legnépszerűbb belgrádi csapat játszik egymással. Eközben a genovai börtönben lévő szurkolók kérték, hogy helyezzék át őket másik börtönbe, mert félnek az albán raboktól.

Öt napra tervezett látogatásra Törökországba utazott Christian Wulff. A német elnök felkeresi a török államfőt és tárgyal a miniszterelnökkel is. Ankarában beszédet mond a török törvényhozásban és részt vesz a keresztény közösség istentiszteletén is. A látogatás olyan időpontban zajlik, amikor Németországban fellángolt az országban élő törökök integrálása körüli vita, és napirenden van Ankara uniós csatlakozásának kérdése.

Olaszországban aggodalmakat és haragot váltottak ki Moamer Kadhafi líbiai elnök befektetései. Szeptemberben már a líbiai üzleti ügyek miatt kénytelen volt lemondani a legnagyobb olasz bank vezérigazgatója. Emellett sokaknak nem tetszik, hogy az észak-afrikai állam egy sor olasznak tartott cégben szerzett részesedést.

Tovább radikalizálódik a nyugdíjreform elleni tiltakozás Franciaországban. A háttérben azonban már látszanak a gyengülés első jelei. Hétfő reggel országszerte körülbelül ezer benzinkút volt kénytelen zárva tartani az üzemanyaghiány miatt, miközben vasárnap estétől a közúti fuvarozók is bekapcsolódtak a gazdaság megbénítását célzó műveletbe. Ez utóbbiak egy Párizs környéki autópályán lassítják a forgalmat, mások néhány nyugat-franciaországi ipari terület felé vezető utat zártak le. A kialakult hangulatot egyébként jól érzékelteti, hogy a sztrájkok okán a magát a politikától amúgy távol tartó Gérard Depardieu is megszólalt.

Közelednek a kongresszusi és szenátusi választások Amerikában. Barack Obama elnök azzal próbálja megerősíteni a népszerűtlenné vált demokratákat, hogy újabb kampánykörútra indul, amelyen a legfontosabb választói csoportokat célozza meg. Számára fontos, hogy a megerősödő republikánusok ne tudják visszafordítani egészségügyi reformját.

A brit államkassza, részben a már lezajlott pénzügyi válság, részben az előző kormány által felvett hatalmas kölcsönök miatt, rendkívül súlyos hiánytól szenved, és a kormány a mérleget elsősorban a közkiadások jelentős megnyirbálásával kívánja egyensúlyba hozni. Csak az egészségügy és az oktatás mentesül a megszorításoktól. Ennek fényében fogadja megelégedéssel a brit közvélemény, hogy a bankok nyereségét magasabb adóval terhelik, és az adófizetés elkerülésére módot nyújtó kiskapuk bezárulnak.

Miközben az elmúlt két napban 14 NATO katonát öltek meg Afganisztánban, hírek szerint a tálibok hajlandók tárgyalni a békekötésről. Nyugati elemzők szerint azonban továbbra is fenn kell tartani ellenük a katonai nyomást, és nem szabad hagyni, hogy a lázadók kihasználják azt a tényt, hogy a koalíciós államok egy idő után hazahívják csapataikat.

Az amerikai kormány szerint továbbra is terrortámadások fenyegetik Európát, és ezért fenntartják az amerikai utazóknak szánt figyelmeztetést. Több európai ország is fenntartja a készültséget.

Németországban a jelek szerint erősödött az idegenekkel szemben érzett ellenszenv. A Szociáldemokrata Párthoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából készült közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság egyharmada szerint a külföldiek csak a szociális juttatások miatt vándorolnak be az országba.

Rendkívüli adót vetne ki a bankokra és pénzintézetekre a volt szlovák kormányfő. Robert Fico szerint ez jobb megoldás volna, mint a takarékossági csomag, amely szerinte főként a legszegényebbekre ró terheket.

A bajor tartományi miniszterelnök még a kereszténypártok vezetői körében is megütközést keltett, amikor a törökök és arabok bevándorlásának korlátozását szorgalmazta. A berlini kormány integrációs ügyekkel megbízott államtitkára egy tévéinterjúban értetlenül nyilatkozott a kormányfő állításáról és elmondta, hogy idén alig ezer török bevándorló érkezett, az arab betelepülők száma pedig elenyészően alacsony. A szövetségi statisztikai hivatal kimutatása szerint pedig többen hagyják el végérvényesen Németországot, mint ahány bevándorló érkezik.

Irak és Irán, amely a 80-as években pusztító háborút vívott egymással, most az olajexportőr országok szervezetében verseng a nagyobb befolyásért. A Financial Times elemzése szerint a két ország miatt a jövőben megváltoznak az erőviszonyok az olajárakat befolyásolni képes szervezetben.