Az iráni jegybankot és olajszektort hónapok múlva büntető amerikai lépések előtt, január végén jöhetnek a kemény európai szankciók Irán ellen - az EU-külügyminiszterek ugyanis elviekben megállapodtak arról, hogy megtiltják az iráni kőolaj importját, amivel tovább fokozzák a nyomást a teheráni kormányra.

Irán továbbra is azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, de az amerikaiak és az izraeliek mellett az európaiakat sem tudta erről meggyőzni, sőt néhány hónapja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is gyakorlatilag titkos nukleáris fegyverprogram folytatásával vádolta meg az irániakat. A külföldi nyomásgyakorlás célja, hogy Irán felhagyjon az urándúsítással, amivel katonai célokra alkalmas hasadóanyaghoz juthat.

Teherán egy ideje a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzik, de most úgy tűnik, hogy saját kőolajbevételeitől próbálják megfosztani. Nyugati diplomaták szerint a szoros blokkolása katasztrofális lenne a jelentős részben olajexportra támaszkodó iráni gazdaság számára. Az amerikai haditengerészet pedig hozzátette: biztosítja, hogy nyitva maradjanak a hajózási útvonalak.

Barack Obama amerikai elnöknek az iráni központi bank elleni - egyelőre még nem alkalmazott - szankciói a hét elején, több mint 10 százalékkal lerontották az iráni valuta értékét, az olajvásárlási tilalom pedig újabb súlyos csapás lehet az ingatag iráni gazdaságnak. Az iráni pénz szerdára valamennyire visszaerősödött, de elemzők megjegyzik: az iráni gazdaság nagyon legyengült a 2006 óta bevezetett első ENSZ-szankciók óta.

EU-diplomaták azt mondták: az elvi egyezség már megvan, a részletekről alkudoznak, és a büntetőintézkedéseket január 30-án szentesíthetik.

Kína után az Európai Unió az iráni kőolaj legnagyobb vásárlója - napi 450 ezer hordó nyersanyagot importál, ami az iráni kitermelés egy hatodát teszi ki. Irán azt mondta: nem fél a fenyegetéstől, "mert tud magának új vásárlókat szerezni".