eur:
389.71
usd:
364.28
bux:
68119.07
2024. május 2. csütörtök Zsigmond

Kirúghatják-e jogszerűen a Stasi egykori alkalmazottait?

Berlinben az újév első napján lépett életbe az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat, közismertebb nevén a Stasi iratállományával és a szolgálattal fenntartott kapcsolatok vizsgálatával foglalkozó törvény módosítása, amely komoly vitát robbantott ki. A törvénymódosítást az államfő ugyan aláírta már, de csaknem biztosra vehető, hogy az ügy hamarosan az alkotmánybíróság elé kerül.

Az első úgynevezett Stasi törvény kereken 20 esztendővel ezelőtt lépett hatályba és, akkor kezdte meg működését a NDK állambiztonsági szolgálatának levéltárával, továbbá a szolgálattal fenntartott kapcsolatok vizsgálatával foglalkozó hivatal.

Az első főnökéről, a keletnémet rendszer közismert bírálójáról, Joachim Gauckról elnevezett hivatal az elmúlt két évtized alatt közel 1 millió 700 ezer közalkalmazott ügyében folytatott vizsgálatot, valamint több millió ember keresetének tett eleget, és nyitotta meg számukra a rájuk vonatkozó titkos feljegyzéseket.

A Stasi törvény módosítását a hivatal jelenlegi igazgatója, Roland Jahn érte el, mert jogi alapot kívánt teremteni arra, hogy a vezetése alatt álló alkalmazottak közül más állami állásba helyeztethessen csaknem 50 olyan embert, aki a rendszerváltás előtt a Stasi munkatársa volt. Jahn azzal érvelt, hogy ezeknek az embereknek a további alkalmazása az egykori áldozatok nyílt arcul csapását jelenti. A hivatal korábbi vezetője, Joachim Gauch viszont azzal érvelt, hogy ezek az alkalmazottak immár két évtizede a jogállamot szolgálják, és ma már nem lehet úgy tenni, mintha egyenesen a diktatúrától vették volna át őket.

Az ellenzéki Szociáldemokrata és a Zöldpárt is a törvénymódosítás ellen foglalt állást, és rámutatott arra, hogy az elbocsátással fenyegetett alkalmazottak az alkotmánybíróságnál igen jó eséllyel támadhatják a január elsején életbe lépő intézkedést.

Az üggyel kapcsolatban tovább borzolja a kedélyeket az a tény, hogy az NDK-ban politikai üldözést szenvedettek - bebörtönzésük időtartamától függően - havonta legfeljebb 240 euró állami járandóságot kaphatnak, míg az állambiztonsági szolgálat alkalmazottainak zöme kiemelt nyugdíjban részesül.

A vitát tovább élesítette az a most megjelent könyv is, amely első alkalommal dolgozza fel az egykori keletnémet politikai foglyok egészségügyi ellátását. A kötetből egyértelműen kiderül, hogy szinte csak az részesült gyógykezelésben, aki hajlandó volt együttműködni a Stasival, ellenkező esetben még életmentő műtétet sem hajtottak végre rajta a rabkórházban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Kritikus szintet szakított le a forint

Kritikus szintet szakított le a forint

Ugyan a magyar piac is zárva tartott május 1-jén, de a forint érdemben erősödni tudott a vezető devizákkal szemben, az euróval szemben pedig már a kulcsfontosságúnak számító 390-es szintet is leszakította a jegyzés. Ezt követően pedig csütörtökön is folytatódik a hazai fizetőeszköz erősödése. Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×