„USA, USA” – kiabálják a drukkerek a részben az Egyesült Államokban rendezett futball vb-n. Viszont a hétvégén, amikor az ország 250. születésnapját ünnepli majd, a szokásosnál alacsonyabb lehet a lelkesedés és kevesebb a zászlólengetés.

Erre utal két felmérés, amelyek szerint

2017 óta visszaesett azoknak az amerikaiaknak a száma, akik büszkék hazájuk eredményeire vagy annak nemzetközi befolyására.

Az egyiket az AP hírügynökség és a Chicagoi Egyetem társadalomtudományi központja készítette még áprilisban. Akkor javában dúlt Washington és Irán háborúja. Az azóta rendezett Gallup-felmérés pedig úgy találta, hogy immár csak a lakosság 53 százaléka „büszke vagy nagyon büszke” arra, hogy amerikai – ami a legalacsonyabb arány 2001 óta.

A változás egybeesett Donald Trump első elnökségével, a pandémiával az inflációval, a Joe Biden volt elnökkel szembeni ellenérzésekkel és Trump visszatérésével a Fehér Házba.

Az AP nem említi azokat az eseményeket, amelyek a felmérések előtt befolyásolhatták a válaszadókat: a BLM-mozgalmat, a főleg az egyetemeken indult heves tiltakozóhullámot Amerika közel-keleti szövetségese, Izrael ellen, az ICE bevándorlási ügynökség kemény fellépéseit, a bevándorló közösségek hangos tüntetéseit és a demográfiai változásokat.

A patrióta büszkeség különösen a demokrata szavazók körében csökkent – pedig, a legtöbb amerikai számára még mindig „különösen” vagy „nagyon” fontos az amerikai identitása.

A 2017-es felmérés óta viszont

• 14 százalékponttal, mindössze 28 százalékra esett azok aránya, akik büszkék arra, hogyan működik a demokrácia az országban.
• Az ország történelmével kapcsolatos büszkeség szintén 14 százalékponttal,
• a fegyveres erők iránti büszkeség pedig még durvábban, 19 százalékponttal esett.

Az AP szerint a demokrata szavazók egyszerre érzik visszalépésnek a Trump-kormányzás éveit, miközben értékelik az elmúlt 250 évben elért haladást – amelynek része volt a rabszolgaság és a szegregáció felszámolása – annak ellenére, hogy a faji hovatartozás kérdése még mindig téma –, különösen a színes bőrű lakosoknál. Ebben a csoportban 73 százalék mondta azt, hogy a faji vagy etnikai hovatartozás „különösen” vagy „nagyon” fontos, ami számára fontosabb az amerikai identitásnál. A latinóknál ez az arány körülbelül 50 százalék , a fehéreknél 22 százalék volt. Egy megkérdezett kaliforniai színesbőrű férfi azt mondta, az befolyásolja az érzéseit, ahogy a fekete férfiakat kezelik az országban. „Nem a személyt látják, csak a fajt” – használta az angolszász nyelvhasználatban elterjedt besorolást – „sokan csak azért félnek a fekete férfiaktól, mert feketék és férfiak” – mondta.

A felmérésekből kiderült, hogy a demokrata szavazóknak mindössze 24 százaléka büszke az ország gazdasági teljesítményére és 10 százaléka annak nemzetközi befolyására, míg a republikánusoknál kétszer, illetve négyszer többen tekintenek ezekre a témákra büszkeséggel. A konzervatív szavazók azok, aki számára különösen fontos a nemzeti identitás és ők azok, akik zászlókkal fognak ünnepelni.

Viszont egy magát patriótának mondó, és egy amerikai sas tetoválást viselő férfi elmondta: ő „politikailag hajléktalan” centrista és aggasztja, hogy a politika bal és jobboldala is a szélsőségek felé húz.