Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.82
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Julija Szviridenkóval tartott sajtóértekezleten a két ország közös kormányülését követõen Kassán 2025. október 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogová

Ötvenezer ember követelte Robert Fico távozását Pozsonyban

Szlovákiában hétfőn egész nap megemlékezéseket és tüntetéseket tartottak a bársonyos forradalom 36. évfordulóján. Bár az eső és az erős szél sokakat elriaszthatott volna, a rendezvényeken országszerte ezrek vettek részt. A legnagyobb demonstráció Pozsonyban zajlott, ahol mintegy ötvenezer ember követelte Robert Fico miniszterelnök távozását.

A tüntetések már a hétvégén elkezdődtek, hétfőn pedig egész Szlovákiában folytatódtak: Kassán több száz egyetemista vonult fel, civil szervezetek tucatnyi településen tartottak rendezvényeket, az ellenzéki pártok pedig több városban – köztük Eperjesen, Besztercebányán, Zsolnán és Nagyszombatban – szerveztek gyűléseket. A megemlékezések apropóját az 1989-es novemberi események adták, amelyek a csehszlovák kommunista rendszer bukásához vezettek, ám az idei rendezvények központi témája egyértelműen a Fico-kabinet politikájával szembeni elégedetlenség volt.

A kormányellenes hangulatot felerősítette, hogy a koalíció idén megszüntette november 17. munkaszüneti nap státuszát, és egyre nagyobb feszültséget szül a „krétaforradalomként” ismert diákmegmozdulás, valamint Robert Fico bírálata az őt kritizáló fiatalokkal szemben.

Pozsonyban hétfő kora délután több ezren vettek részt a Bársonyos forradalom első fővárosi emlékművének avatásán is. A Szabadság téren felállított bronz talplenyomatok a békés tömeg erejét szimbolizálják. A rendezvényen Matúš Vallo főpolgármester arról beszélt: emlékeztetni kell magunkat arra, hogy a demokráciáért mindig újra meg kell harcolni.

Az ünnepség után rövid szünet következett, majd estére teljesen megtelt a Szabadság tér. A szervezők becslése szerint 45-50 ezer ember gyűlt össze az ellenzéki tüntetésen, az utóbbi évek egyik legnagyobb demonstrációján. A résztvevők között fiatalok, egyetemisták, családok és idősek is voltak, sokan közülük azért jöttek el, mert – mint mondták – 1989-ben is ott álltak az utcán, és most is kötelességük kiállni a szabadságért.

A színpadon ellenzéki politikusok és civil szereplők váltották egymást. A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka szerint a rossz idő ellenére is összegyűlt hatalmas tömeg azt jelzi: az emberek nem hagyják, hogy elvegyék tőlük a demokráciát. Igor Matovič és Jaroslav Naď a Fico-kormány működését az 1989 előtti időkhöz hasonlította.

Miközben a fővárosban több tízezren tüntettek a kormány ellen, Robert Fico és pártja, a Smer Nyitrán tartott külön rendezvényt, „Az eltérő vélemények tiszteletben tartásának napja” címmel. A miniszterelnök itt arról beszélt, hogy szerinte túl sok párt indul a választásokon, és meg kellene változtatni a szlovák politikai rendszert. A november 17-i évforduló kapcsán pedig úgy fogalmazott: 1989 előtt is volt élet Szlovákiában, az emberek dolgoztak, értékeket teremtettek, „majd valaki szétlopta ezeket”. Robert Fico szerint Szlovákiában a demokrácia a bolondok hajójának tengerévé vált.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×