Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Truck with trailer tanker aviation fuel, airport services and airliner huge airplane take off
Nyitókép: aapsky/Getty Images

Lelepleződtek a légitársaságok? Úgy tűnik, nem teljesítik egyik vállalásukat

A légitársaságok „zöld” üzemanyaggal kapcsolatos nagy ígéretei inkább kommunikációs paneleket, mint valódi lépéseket takarnak.

Csendben leállt az Egyesült Államokban az úgynevezett „fenntartható” repülőgép-üzemanyaggal kísérletező Paramount finomító, miután nem kapott elég ágazati támogatást, és a nagyszabású tervek mögül kihátrált a pénzvilág és a politika is. Mindez csak az egyik példája annak, miért tűnik úgy, hogy a nagy légicégek csak a levegőbe beszéltek, amikor vállalták a zöld üzemanyag elterjesztését – állapította meg elemzésében a Reuters.

2019-ben Scott Kirby, a United Airlines vezérigazgatója példaként állította az iparág elé a légitársaság új szerződését a „zöld kerozint” gyártó World Energy vállalattal. De hat évvel később az együttműködés megszűnt, a projekt zászlóshajójának számító kaliforniai Paramount finomító pedig leállt.

A bostoni székhelyű World Energy az elsők között állított elő kereskedelmi mennyiségben fenntartható repülőgép-üzemanyagot, úgynevezett SAF-et használt étolajból, mezőgazdasági hulladékból és más ipari melléktermékekből. A 2016-ban indult Paramount finomító kulcsszerepet játszott az iparági vállalásban, hogy az évtized végére a felhasznált kerozin legalább tíz százaléka SAF-ból álljon.

Gene Gebolys, a World Energy vezérigazgatója szerint

egyes légitársaságok inkább sajtóközleményekben mutatták elkötelezettségüket, mint valós támogatással.

Hozzátette: kormányzati ösztönzők nélkül nehéz lesz áttörést elérni.

A Reuters iparági áttekintése szerint a World Energy nincs egyedül: a tiszta üzemanyagokkal foglalkozó startupok közül sok hasonló nehézségekkel küzd. Bár az első, részben bioüzemanyaggal hajtott menetrend szerinti repülés már közel húsz éve megtörtént, a globális zöldátállási tervek még mindig messze vannak a megvalósítástól.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint idén a „zöld kerozin” a globális kerozinfelhasználás 0,7 százalékát adja majd – ez ugyan növekedés a tavalyi 0,3 százalékhoz képest, de még mindig távol áll a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céltól. A cél eléréséhez évi mintegy 357 millió tonna SAF-ra lenne szükség, ami több mint háromszázszorosa a jelenlegi termelésnek.

A Reuters adatbázisa 165 bejelentett SAF-projektet tart számon az elmúlt 12 évből, de ezek közül mindössze 36 jutott el ténylegesen üzemanyaggyártásig, és csak tíz termel kereskedelmi mennyiséget.

Az iparági szereplők a kőolajcégekre mutogatnak, mondván, nem állítanak elő elég zöld üzemanyagot.

Az olajtársaságok szerint a fenntartható üzemanyag háromszor-ötször drágább a kerozinnál, és a mai áron nincs elegendő kereslet.

A légiközlekedés a globális üvegházi emisszió 2,5 százalékát adja, és ez az arány a forgalom növekedésével várhatóan emelkedni fog. Az Európai Unió új előírásai szerint 2025-től az EU-ból induló járatok üzemanyagának legalább két százaléka zöld kerozin kellene hogy legyen, ez az arány 2030-ra hat, 2050-re pedig hetven százalékra emelkedne – mindez a számítások szerint már idén közel hárommilliárd dollárral növeli a légitársaságok költségeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×