Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Truck with trailer tanker aviation fuel, airport services and airliner huge airplane take off
Nyitókép: aapsky/Getty Images

Lelepleződtek a légitársaságok? Úgy tűnik, nem teljesítik egyik vállalásukat

A légitársaságok „zöld” üzemanyaggal kapcsolatos nagy ígéretei inkább kommunikációs paneleket, mint valódi lépéseket takarnak.

Csendben leállt az Egyesült Államokban az úgynevezett „fenntartható” repülőgép-üzemanyaggal kísérletező Paramount finomító, miután nem kapott elég ágazati támogatást, és a nagyszabású tervek mögül kihátrált a pénzvilág és a politika is. Mindez csak az egyik példája annak, miért tűnik úgy, hogy a nagy légicégek csak a levegőbe beszéltek, amikor vállalták a zöld üzemanyag elterjesztését – állapította meg elemzésében a Reuters.

2019-ben Scott Kirby, a United Airlines vezérigazgatója példaként állította az iparág elé a légitársaság új szerződését a „zöld kerozint” gyártó World Energy vállalattal. De hat évvel később az együttműködés megszűnt, a projekt zászlóshajójának számító kaliforniai Paramount finomító pedig leállt.

A bostoni székhelyű World Energy az elsők között állított elő kereskedelmi mennyiségben fenntartható repülőgép-üzemanyagot, úgynevezett SAF-et használt étolajból, mezőgazdasági hulladékból és más ipari melléktermékekből. A 2016-ban indult Paramount finomító kulcsszerepet játszott az iparági vállalásban, hogy az évtized végére a felhasznált kerozin legalább tíz százaléka SAF-ból álljon.

Gene Gebolys, a World Energy vezérigazgatója szerint

egyes légitársaságok inkább sajtóközleményekben mutatták elkötelezettségüket, mint valós támogatással.

Hozzátette: kormányzati ösztönzők nélkül nehéz lesz áttörést elérni.

A Reuters iparági áttekintése szerint a World Energy nincs egyedül: a tiszta üzemanyagokkal foglalkozó startupok közül sok hasonló nehézségekkel küzd. Bár az első, részben bioüzemanyaggal hajtott menetrend szerinti repülés már közel húsz éve megtörtént, a globális zöldátállási tervek még mindig messze vannak a megvalósítástól.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint idén a „zöld kerozin” a globális kerozinfelhasználás 0,7 százalékát adja majd – ez ugyan növekedés a tavalyi 0,3 százalékhoz képest, de még mindig távol áll a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céltól. A cél eléréséhez évi mintegy 357 millió tonna SAF-ra lenne szükség, ami több mint háromszázszorosa a jelenlegi termelésnek.

A Reuters adatbázisa 165 bejelentett SAF-projektet tart számon az elmúlt 12 évből, de ezek közül mindössze 36 jutott el ténylegesen üzemanyaggyártásig, és csak tíz termel kereskedelmi mennyiséget.

Az iparági szereplők a kőolajcégekre mutogatnak, mondván, nem állítanak elő elég zöld üzemanyagot.

Az olajtársaságok szerint a fenntartható üzemanyag háromszor-ötször drágább a kerozinnál, és a mai áron nincs elegendő kereslet.

A légiközlekedés a globális üvegházi emisszió 2,5 százalékát adja, és ez az arány a forgalom növekedésével várhatóan emelkedni fog. Az Európai Unió új előírásai szerint 2025-től az EU-ból induló járatok üzemanyagának legalább két százaléka zöld kerozin kellene hogy legyen, ez az arány 2030-ra hat, 2050-re pedig hetven százalékra emelkedne – mindez a számítások szerint már idén közel hárommilliárd dollárral növeli a légitársaságok költségeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×