Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Truck with trailer tanker aviation fuel, airport services and airliner huge airplane take off
Nyitókép: aapsky/Getty Images

Lelepleződtek a légitársaságok? Úgy tűnik, nem teljesítik egyik vállalásukat

A légitársaságok „zöld” üzemanyaggal kapcsolatos nagy ígéretei inkább kommunikációs paneleket, mint valódi lépéseket takarnak.

Csendben leállt az Egyesült Államokban az úgynevezett „fenntartható” repülőgép-üzemanyaggal kísérletező Paramount finomító, miután nem kapott elég ágazati támogatást, és a nagyszabású tervek mögül kihátrált a pénzvilág és a politika is. Mindez csak az egyik példája annak, miért tűnik úgy, hogy a nagy légicégek csak a levegőbe beszéltek, amikor vállalták a zöld üzemanyag elterjesztését – állapította meg elemzésében a Reuters.

2019-ben Scott Kirby, a United Airlines vezérigazgatója példaként állította az iparág elé a légitársaság új szerződését a „zöld kerozint” gyártó World Energy vállalattal. De hat évvel később az együttműködés megszűnt, a projekt zászlóshajójának számító kaliforniai Paramount finomító pedig leállt.

A bostoni székhelyű World Energy az elsők között állított elő kereskedelmi mennyiségben fenntartható repülőgép-üzemanyagot, úgynevezett SAF-et használt étolajból, mezőgazdasági hulladékból és más ipari melléktermékekből. A 2016-ban indult Paramount finomító kulcsszerepet játszott az iparági vállalásban, hogy az évtized végére a felhasznált kerozin legalább tíz százaléka SAF-ból álljon.

Gene Gebolys, a World Energy vezérigazgatója szerint

egyes légitársaságok inkább sajtóközleményekben mutatták elkötelezettségüket, mint valós támogatással.

Hozzátette: kormányzati ösztönzők nélkül nehéz lesz áttörést elérni.

A Reuters iparági áttekintése szerint a World Energy nincs egyedül: a tiszta üzemanyagokkal foglalkozó startupok közül sok hasonló nehézségekkel küzd. Bár az első, részben bioüzemanyaggal hajtott menetrend szerinti repülés már közel húsz éve megtörtént, a globális zöldátállási tervek még mindig messze vannak a megvalósítástól.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint idén a „zöld kerozin” a globális kerozinfelhasználás 0,7 százalékát adja majd – ez ugyan növekedés a tavalyi 0,3 százalékhoz képest, de még mindig távol áll a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céltól. A cél eléréséhez évi mintegy 357 millió tonna SAF-ra lenne szükség, ami több mint háromszázszorosa a jelenlegi termelésnek.

A Reuters adatbázisa 165 bejelentett SAF-projektet tart számon az elmúlt 12 évből, de ezek közül mindössze 36 jutott el ténylegesen üzemanyaggyártásig, és csak tíz termel kereskedelmi mennyiséget.

Az iparági szereplők a kőolajcégekre mutogatnak, mondván, nem állítanak elő elég zöld üzemanyagot.

Az olajtársaságok szerint a fenntartható üzemanyag háromszor-ötször drágább a kerozinnál, és a mai áron nincs elegendő kereslet.

A légiközlekedés a globális üvegházi emisszió 2,5 százalékát adja, és ez az arány a forgalom növekedésével várhatóan emelkedni fog. Az Európai Unió új előírásai szerint 2025-től az EU-ból induló járatok üzemanyagának legalább két százaléka zöld kerozin kellene hogy legyen, ez az arány 2030-ra hat, 2050-re pedig hetven százalékra emelkedne – mindez a számítások szerint már idén közel hárommilliárd dollárral növeli a légitársaságok költségeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×