Infostart.hu
eur:
355.39
usd:
312.66
bux:
138853.98
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Iráni nők tüntetnek Teheránban 2025. június 13-án, az Irán ellen végrehajtott izraeli légicsapások után. Iráni források megerősítették, hogy az éjszakai izraeli légicsapásokban életét vesztette Hoszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnoka, Mohammad Bagheri tábornok, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, valamint az iráni nukleáris programban vezető szerepet vállaló Mohammad Mahdi Tehrancsi és Ferejdún Abbászi iráni tudósok is.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Éket ver a nyugati szövetségesek közé Irán Izrael általi megtámadása

Izrael nemcsak több száz iráni célpontot bombázott le, köztük a natanzi nukleáris telepet, de megölte az iráni fegyveres erők és a befolyásos Forradalmi Gárda két főnökét és vezető iráni atomtudósokat is. Donald Trump amerikai elnök szerint ha nem köt atomalkut, további pusztítás jöhet.

Lángoló toronyházak, kilőtt emeletek, az éjszakai horizonton felvillanó robbanások, a főváros több pontjáról felszálló füstoszlopok – mindez nem egy kijevi pillanatkép, hanem az, amit Teherán lakói átéltek péntek hajnalban.

Az Egyesült Államok gyorsan – és felemás módon – elhatárolódott az izraeli támadástól. Marco Rubio külügyminiszter közölte: nekik nem volt közük az akcióhoz, ezért senki se támadjon a térségben amerikai erőket. Donald Trump elnök, aki az Izrael szerint a létét fenyegető Iráni atomprogramról szóló, hétvégi diplomáciai tárgyalásokra készült, korábban azt mondta: várható volt az izraeli csapás, amely szerinte „elronthat mindent”.

Az izraeliek két órával azután csaptak le, hogy Trump kiposztolta azt, hogy Washington várja a vasárnapi – az események nyomán Irán által lemondott – tárgyalásokat. Az akció után viszont közölte: atomalku híján Irán „még brutálisabb támadásokra számíthat”.

Az izraeliek a hajnali akcióban megölték az iráni hadsereg vezérkari főnökét, Mohamad Bagheri tábornokot és a Közel-Kelet sííta területein az iráni befolyást biztosító Forradalmi Gárda vezetőjét, Hoszein Szalami tábornokot. Mellettük még a Gárda egy másik parancsnokát és öt vezető iráni atomtudóst is megöltek.

Nyugati széthúzás, iráni düh

Az amerikai elnök részben távolságtartó, részben Izraelt támogató megjegyzései után Teheránban bosszút esküdtek „az elvetemült Trump” ellen, az elnök ugyanis elismerte, hogy tudott az izraeli támadás tervéről, és azt is közölte, hogy megvédi szövetségesét. Vele szemben Nagy-Britannia – amely a gázai helyzet miatt szankciók alá volt két izraeli minisztert – azt közölte, hogy nem vesz részt a zsidó állam védelmében.

Trump egy közleményt is kiadott, amely szerint

„egymás után adtam az esélyeket Iránnak, hogy alkut kössön. Határozottam megmondtam nekik: csak csináljátok meg. De hiába próbálták, nem tudták. Mondtam, hogy az amerikai haderő és felszerelés a legjobb és leghalálosabb, Izraelnek is van belőle és tudja használni.

Egyes iráni keményvonalasok bátran beszéltek, de nem tudták, mi jön. Most mind halottak és még rosszabb jön... de még mindig van esély megállítani a vérengzést, mielőtt semmi nem marad az egykori Iráni Birodalomból. Csináljátok meg, mielőtt túl késő lesz, Isten áldjon benneteket!” – írta a közösségi médiában Donald Trump.

Ali Hamenei ajatollah szózata után, hogy Izrael „keserű és fájdalmas sorsra kárhoztatta magát”, az izraeliek közölték, hogy számítanak iráni válaszcsapásra. Az első hírek szerint 100 drónt lőttek ki rájuk, de ballisztikus rakéták is érkezhetnek. Egyes drónokat az izraeliek még Szíria felett lelőttek.

A Times of Israel közben arról írt, hogy éveken át készítették elő az Irán elleni csapást és az orosz légibázisok elleni ukrán akcióhoz hasonlóan, Teherán közelében egy titkos drónbázist építettek az országba csempészett eszközökből. Ezt az éjszaka során aktiválták, hogy az Izraelt célzó rakétaegységeket támadják velük.

A nemzetközi közösség vegyesen reagált: Németország szerint Izraelnek joga van megvédeni magát, Moszkva „különösen cinikusnak” nevezte az akciót, a hétvégére tervezett atomtárgyalások miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A Magyar Olimpiai Bizottság idén is megrendezte az Olimpia Napját a Városligetben, ahová számos nagy sztár, olimpiai bajnok is kilátogatott, és együtt sportolt vagy beszélgetett a rajongókkal. Fábián László az InfoRádióban beszélt az esemény legfőbb értékeiről, az olimpiai felkészülés aktualitásairól és arról is, mire számít az új sportállamtitkársággal való együttműködéstől.

Ukrajna: „már mi teszünk szívességet a tűzszünettel Oroszországnak”

Ukrajna türelme nem véges és visszavonhatja tűzszüneti ajánlatát, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására – közölte a kijevi kormány megbízottja. Ukrajna úgy érzi, egyre jobban állnak a fronton, a tömeges dróntámadásoknak köszönhetően. Közben az amerikai kormányzat egyik tagja „az európaiak szellemi fogyatékos gyerekének” nevezte Zelenszkij ukrán elnököt.
Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Vegyes hangulat volt a nemzetközi tőkepiacokon: a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tarotta a tőzsdéket. A hangulatot javította, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben. Az arany héthónapos mélypontra került, a dollár pedig erősödik. Európában vegyes volt a kép: a Dax esett, míg a CAC40 enyhe pluszban állt meg. Az amerikai tőzsdék ugyan jó lendülettel kezdték a napot, de estére egyedül a Dow Jones tudott pluszban zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×