Infostart.hu
eur:
356.19
usd:
306.93
bux:
134720.16
2026. június 4. csütörtök Bulcsú
Nyitókép: Mischa Keijser/Getty Images

Áll a bál Pozsonyban a gázhelyzet miatt, már az oroszokat is emlegetik

Hamarosan megépülhet az első LNG-terminál Szlovákiban. A cseppfolyósított földgáz tárolására alkalmas komplexum a pozsonyi teherkikötőben, a városközpont közelében kaphat helyet. A környezetvédelmi miniszter megadta az engedélyt, környezetvédők azonban tiltakoznak a beruházás ellen, mivel úgy vélik, az építkezés veszélybe sodorhatja a Párizsi Megállapodásban vállalt klímacélok teljesítését.

Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy Szlovákia első LNG-terminálja a pozsonyi Kikötői híd szomszédságában épülhet meg, a Duna által körülölelt 5500 m2-es területen. A szlovák állam uniós források felhasználásával építené meg a terminált, melynek tervezett átadása 2026-ra tehető. Az építkezés összköltsége meghaladja a 40 millió eurót.

A tárcavezető támogatja a beruházást. Azzal érvel, hogy a teherhajóval szállítható cseppfolyósított földgázzal kell pótolni az Oroszországot sújtó szankciók miatt kieső földgáz behozatalát. A miniszter szerint az orosz szállításokról való leválasztás után olyan infrastruktúrát kell kiépíteni, amely növeli a gázellátás stabilitását Szlovákiában.

„Engem csak az érdekel, hogy technikailag biztonságos legyen a tárolás. Nem én találtam ki azokat az oroszellenes szankciókat, amelyek ártottak nekünk”

– jegyezte meg a szlovák zöldtárca vezetője.

Tomáš Taraba úgy fogalmazott, korábban, még ellenzéki politikusként elsőként bírálta az olcsó energiaforrástól való elzárkózást. „Szerintem ma Oroszország nevet a legjobban, mert hihetetlen bevételekre tesz szert. A szankciós politika egyáltalán nem működik. Az Európai Unió pedig nem értékeli utólag a döntéseit, amikor nyilvánvaló, hogy azok nem érték el a várt hatást” – mondta a tárcavezető.

A gázipar szlovákiai képviselői üdvözlik a terminálról szóló terveket, szerintük a beruházás segít diverzifikálni Szlovákia energiaellátását. A környezetvédők viszont tiltakoznak. Azt mondják, a szlovák fővárosba tervezett LNG-terminál más típusú lesz, mint amilyenek Európa tengermelléki területein épülnek, és más célt fog szolgálni. Radovan Potočár, az energy-portal.sk energetikai elemzője a Pravda napilapnak adott interjújában rámutatott, hogy a pozsonyi LNG-terminál nem lesz része annak az infrastruktúrának, amely a háztartásokat vagy az ipari vállalatokat látja el gázzal.

„A tervezett LNG-terminál nem fogja erősíteni Szlovákia energiabiztonságát a fűtésre vagy ipari felhasználásra szánt gázellátás tekintetében,

mivel a folyami hajók üzemanyagtöltő állomásaként fog üzemelni” – nyilatkozta a lapnak az energetikai elemző.

Katarína Juríková, a Greenpeace Slovakia vezetője is azt mondta, nincs értelme beruházásokat végrehajtani egy olyan területen, ami bukásra van ítélve. „A legutóbbi globális klímacsúcs egyértelmű jelzést küldött, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak leáldozott” – jelentette ki Juríková, aki szerint a környezetvédelmi miniszter érvelése nem változtat azon a tényen, hogy az új infrastruktúra kiépítése ellentétes a Párizsi Megállapodásban vállalt klímacélokkal.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter „késhegyre menő vitákra” számít az EU-ban

Magyar Péter miniszterelnök sikernek tartja, hogy Közép-Európát és Brüsszelt követően alig három héttel az új kormány megalakulása után Berlinben és Párizsban is sikerült megerősíteni Magyarország pozícióit.
Épp most tolják be a rettegett kínai falovat Európába, magára hozza a bajt az autóipar

Épp most tolják be a rettegett kínai falovat Európába, magára hozza a bajt az autóipar

Komoly kihívást jelent az európai autógyártók számára a kínai márkák előretörése, ráadásul az egyik legnagyobb problémájuk most éppen kapóra jöhet a kínai riválisoknak. Miközben több nagy európai autógyár is gyenge kihasználtsággal működik, a BYD, a Chery, a Dongfeng és más kínai szereplők egyre intenzívebben keresik a helyi gyártási lehetőségeket Európában. A vámokkal fékezni próbált kínai terjeszkedés így új formát ölthet, és a kínai márkák már nemcsak exporttal, hanem az európai üzemekből támadhatják tovább a kontinens autópiacát, sokszor éppen azoknak a nyugati gyártóknak a kapacitásait használva, amelyekkel versenyeznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×