A tavalyi volt az első olyan év Szlovákiában, amikor a népszámlálási kérdőívet kitöltők lehetőséget kaptak egy második nemzetiség megjelölésére is. A lakosok 5,6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Közülük 34 089 személy a magyart jelölte meg második nemzetiségnek. Ezt a számot most hozzáadták azok számához, akik első helyen jelölték meg a magyar nemzetiséget, ők összesen 422 059 voltak. Így pedig kiderült, hogy 456 148-an tartják magukat teljesen vagy legalább részben magyarnak.

Szlovákiában a magyar után a második legnépesebb kisebbség a roma, az arányuk 2,9 százalék, ami 156 ezer főt jelent. A harmadik a sorban a ruszin kisebbség, közel 64 ezren vallották magukat ehhez a nemzetiséghez tartozónak, az arányuk 1,2 százalék – tájékoztatott a kormányhivatal. A ruszinok az új számításnak köszönhetően megelőzték a cseheket, akiknek száma 46 ezer.

A népszámlálási adatok alapján bővül azoknak a településeknek a listája, ahol a hivatalos érintkezésben használható a kisebbségek nyelve. Ehhez arra van szükség, hogy két egymást követő népszámláláson az adott településen meghaladja a kisebbséghez tartozók aránya a 15 százalékot. A lista 157 településsel bővül, 87-en a ruszin, 64-en a roma, 5 településen a magyar, egy településen pedig a német nyelv válik hivatalossá. A kormány határozata szerint július végéig kell frissíteni a listát.

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a kisebbségekre vonatkozó népszámlálási adatok stratégiai fontosságára hívta fel a figyelmet. „Olyan adatok vannak a kezünkben, amilyenekre számítottunk, és ezekből indulhatnak ki az egyes nemzetiségek, az állam és az önkormányzatok is. Örülök, hogy a fáradozásunk nem volt hiábavaló, és folytathatjuk a kisebbségi jogok bővítését” – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Nyitóképünkön 2012. április 26-án készült kép az illegális romatelep viskóiról a szlovákiai Krasznahorkaváralján