Világszerte romlik az országok államháztartásának állapota, ez pedig aláássa a világgazdaság megerősödését – erre figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap féléves pénzügyi jelentésében.

Az országoknak „átfogó politikai intézkedésekkel” kell támogatniuk a növekedést és javítani a közkiadások és bevételek mutatóit - közölte az IMF.

Az Alap arra is figyelmeztetett, hogy a megszorítási politikát folytató kormányoknak nem szabad elsődleges szemponttá tenni a takarékoskodást, legalábbis nem a növekedés rovására.

Sőt, a világszerte a megszorítások szimbólumaként látott intézmény közgazdászai olyasmit is kimondtak, ami sokakat meglephet: megszorítási politika esetén a munkaerőpiac struktúrális reformja nem elősegíti, hanem éppenséggel hátráltatja a gazdasági növekedést.

Az IMF elemzése szerint a világ legtöbb országában romlottak az államháztartási mutatók és a gazdag és szegény gazdaságok számára egyaránt a fő veszélyt a lassabb növekedés és a magasabb államadósság jelenti.

A fejlettebb államok esetében az eladósodottság rátája – ami jelenleg átlagban több, mint 107 százalék az állami bevételekhez képest – így legkorábban csak 2017-ben kezd majd csökkenni.

A korábban feltörekvő vagy középerős gazdaságok – például Brazília – esetében pedig még nagyobb a pesszimizmus – jegyzi meg a Financial Times.

Ezeket az országokat valóságos viharként sújtotta, hogy a világpiacon visszaestek a nyersanyagárak, mérséklődött a gazdasági növekedés és a kereskedelem és a megemelt amerikai kamatlábak nyomán valutájuk is meggyengült. Utóbbi pedig megdrágítja számukra az államadósság visszafizetését.

Az IMF azt javasolja a fejlettebb államoknak, hogy a lehető leginkább növekedéspárti politikát folytassanak. Ott, ahol jók az államháztartási mutatók, - például az Egyesült Államokban és Németországban - , a növekedés fenntartása érdekében most kell növelni az állami beruházásokat és a kutatásra elköltött összegeket.

Emellett csökkenteni kell a munkaerőt sújtó adókat és támogatni a munkához jutást.

Ahol gyengébbek – így Franciaországban és Olaszországban – differenciáltan és nem szalámi-taktikával kell folytatni a kiadáscsökkentési programokat – mondja az Alap.

Nagy-Britanniát pedig külön figyelmeztette az IMF, hogy az Európai Unióból való kilépés pénzügyi és gazdasági sokkot okozna a szigetországnak és az Uniónak egyaránt.

A Brexit egyben aláásná a Londoni City-be vetett hitet is, miközben ez a nemzetközi pénzügyi központ az, amelynek befizetett adója kulcsfontosságú a brit államkassza számára.